vecsernye

A vecsernye (lat. vesperae), a papi zsolozsmának (alkonyati vesperás) esti imádságát alkotó része. Arról nevezetes, hogy a papi zsolozsmának az egyetlen része, melyet sok kat. templomban ünnep- és vasárnapokon nyilvánosan imádkoznak, vagy a kóruson énekelnek.

Kissé eltérő használati módja a szerzetesek közösségben mondott esti zsoltárimádságát nevezi meg.

A harmadik esetben már kissé általánossabb a jelentése és egy árnyalattal világibb jelleggel használják, és az estét, az esti ájtatosság idejét jelöli.

Elképzelhető, hogy helyenkét a vacsora és az esti ima által behatárolt időszakot jelöli, amit az támaszt alá, hogy helyenként vacsorát (lásd szláv) is jelent.

Eredete: szláv
 

Használata: "Mátyás király óhajára II. Pál pápa 1469-ben megengedte a pozsonyi prépostnak, az egyetem alkanczellárának, hogy főpapi jelvényeket – süveg, pásztorbot, gyűrű – használhat; mise, vecsernye és más ájtatosság után megáldhatja a híveket, ha főpap, vagy pápai követ nincs jelen."
Dr. Békefi Remig: Az Oktatásügy Állapota. (1301– 1526.)
Történelmi vonatkozás: Szicíliai vecsernye

Forrás: Pallas Nagylexikon, Heltai Gáspár: Száz fabula

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.