bakszekér
2009.03.28. 08:00
Vékony husángokból vagy cirokszárból összeállított, szánra emlékeztető, utánzó játékszer, amelyet a földön húzogatnak. Főalkatrészeit két darab félkörívben meghajlított pálca, egy rövidebb, villás ágú és egy hosszú, rúdnak szolgáló husáng képezi. A bakszekeret rendszerint tavasszal készítik, amikor a vesszőjól hajlik. Előordulása szórványos, főént a nyelvterület peremvidékein találkozunk vele.
Elnevezése változatos: bakszekér néven északi, palóc területen ismeretes, bakcsacsa, bakcsicsa a neve Zalában (Göcsej, Hetés), bakinak mondják a Zempléni-hegység lakói. A csíki, háromszéki székelyek bakszán, bakszánka, a Brassó vidéki csángók berszán néven ismerik.
Kép: id. Lucas Cranach - A Szent Család (részlet)
A bakszekér eredetileg kezdetleges szállítóeszköz lehetett, amelyet széna, lomb, rőzse csúsztatással történő szállítására használtak. Gyermekjátékként szlovák, román, bolgár és távolabbi területeken is megtalálható Európában, elsősorban hegyvidékeken.
A bakszekér szó Gömörben és Vasban a kétkerekűkordé, a Répce vidékén, Vasban a targonca megnevezésére használatos. Bakszánnak a székelyek valódi faeregető szánokat is neveznek.
Vas megyében a targoncát, tragacsot is mondják bakszekérnek, amely a talicskához hasonlít, csak a rakfelülete lapos rács, a kerék felöli végén karfával, nehogy a teher a kerékre essen. Zsákok, kisebb terhek szállítására való; járnak vele malomba, piacra is, de nagyon jól használható az istállókban, ahonnan az állatok alól a trágyát tolják ki vele a trágyadombra.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Bödei József: Adatok Zalabaksa gyűtögetőgazdálkodásához (Népr. Ért., 1943).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.