kulipintyó

A mai szóhasználatban a faház, viskó jelentésre szűkült egykori sokkal bővebb jelentésköre. A kulipintyó elég elterjedt volt a népnyelvben, amint ezt a sok alakváltozat, az eltérő jelentései és kiterjedt területen való használata is mutatja. A későbbi szintén népszerű csárdanév ebből alakult ki.

Jelentése:
1. a lakóháztól különálló, lomtárnak, fáskamrának használt építmény (kulipingyó/kuripinytó, Hú.pályi)
2. szűk, alacsony, kicsi szoba (kulipintyom, Kóka)
3. konyha (kulipintyó, Hú.mező)
4. kiskacsák, kislibák nappali pihenőhelyéül szolgáló napraforgószárból összerakott, szalmatetejű építmény (kuripintyó, Vajdácska)
5. deszkából összerakott gyerekágy (puripintyó, Füzesabony)
6. az ágyvégeken keresztülfektetett deszkára rakott, leterített ágynemű (kulipinytyó, Gyula)
7. kotyvalék (kulipintyom, N.kőrös)

Alakváltozatok: kulipingyó (K.újszállás), kulipingyom (Esztergom), kulipintyom (Kóka), kuribingyó (Mezőkövesd), kuripintyó (Makó), kurpintyó (Kk.félegyháza).

Kulipingyó (Kecskés Gyula, Püspökladány újkori története helyneveiben). Földbe vájt pusztai csárda volt, eleinte titkos italmérés lehetett. 1864-ben már egy dűlő neve, de ekkor még emlékeztek a csárdára.

Csárdaneveket sorolva Györffy István is említ egy pontosabban meg nem határozott Kulipintyó-t.

A kulipintyó szó jelentése és eredete.
Forrás: Új Magyar Tájszótár (III, 628); MTsz. I, 1246; Kis Tamás. Gugyori és Kutyakaparó I. (Egy alföldi csárdanévtípusról)
Kép: Temérdek kulipintyó!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.