szuszék

A rendszerint dísztelen, általában nagyméretű gabona- és liszttartó, ill. a másodlagosan erre alkalmazott ácsolt láda neve É- és K-Mo.-on szuszék, a mo.-i műkereskedelemben ez a megnevezés gyökeresedett meg az ácsolt ládára. Fejszével hasított deszkából, ácsmunka módjára szerkesztett láda, melynek felépítésére jellemző, hogy vízszintes deszkáit 4 sarokpillér fogja össze. A vastagabb hosszanti élükön hornyolóval kiárkolt deszkák zsindelyszerűen egymásba kapcsolódnak. A fedél gyakran háztető alakú vagy domború, és a hátsó ládafalból kinyúló facsapon forog.

Az ácsolt láda felépítésében és általában díszítésében, elnevezésében is antik mediterrán eredetű, kialakult formájában az i. e. 2. évezredtől ismert. Elsősorban Európában terjedt el, eredetileg mint ruhás láda és koporsó, majd az ezredforduló tájától gabona tárolására is használták. Az ácsolt ládák legáltalánosabb díszítésmódja Európa nyugati felében az ékrovás, Itáliában és attól keletre a vésett díszítés, mértanias díszítés s néha vörös-fekete festés.

Eredete:szláv jövevényszó. A bolgár nyelvjárásban szuszek-ból – a hombár egy része, a szlovák súsek – hombár, orosz szuzsek – tároló rekesz. Ma nyelvjárásainkban él, a köznyelvben elsősorban az álomszuszék összetétel utótagjaként használatos.

Az ácsolt ládát a magyarok valószínűleg szláv közvetítéssel ismerték meg a honfoglalás után. Eredeti magyar neve, mely népi használatban máig megmaradt, a szekrény (szökröny, szekriny stb.), a latin scrinium származéka. A magyar parasztságnál az ácsolt láda a 14. sz.-ra országosan elterjedt, vásárokon is árusították s ekkorra már helyi változatok is kialakultak. A 14–16. sz.-ból eredeti példányai is maradtak fenn erdélyi falusi templomerődökben (templomi ládák), részben vésett, geometrikus s részben hivatásos festőktől származó figurális és indás ornamentikával. A háziipari készítőfaluk fenntartották a vésett díszítést. A mértanias díszítőelemek közt növényi motívum csak későn, főként a 19. sz. második felében jelentkezik, egyes központok állandó motívumkészletében megőrződött viszont az emberábrázolás, az ornamentikának megfelelő sematizálásban. A fontosabb háziipari készítőközpontok stílusa jól elválasztható, s a 18. sz.-tól datált példányok alapján a stílusváltozások főbb tendenciái is megragadhatók (dunántúli bútor, kalotaszegi bútor, székely bútor, gömöri ácsolt láda).

A szuszék szó jelentése:
Forrás: Magyar Néprazji Lexikon, – Moser, O.: Kärntner Bauernmöbel (Klagenfurt, 1949); K. Csilléry Klára: Az ácsolt láda (Az MTA II. Oszt. Közl., 1951); Stránská, Drahomira: Súsky-sloupkové truhly v evropských zemich (Časopis slezského musea – Historia, 1962, 1963); János Pál: Csíki írott szuszékok (Csíkszereda, 1971); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972). Zaicz G. Etimológiai szótár
Kép: Magyar Néprajzi Lexikon

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.