Fiastyúk csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve. A (régi) Tájszótár szerint a székelyeknél is megvan. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyúk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, a többi hat pedig annak a…

A régies – főleg a friss (tánc) – összefogódzás nélkül táncolt, gazdagon figurált formája. Erdélyben a cigányok jellegzetes táncaként cigányos dallamokra járják. A Mezőségen és Marosszéken a cigánycsárdás elnevezést a magyarok és a románok is (tigăneasca)…

Noha manapság még ismerősnek cseng, érdekes a szónak az eredete és a használati köre. A szó a szaracén megnevezésből ered, amelyet először Ammianus Marcellinus alkalmazta Boldog-Arábia népére. Példáját követve a keresztény irók, a középkorban e néven az arabokat, majd az…

Tölcséres csövű pisztoly vagy puska. A szó eredetileg gyilkost jelentett (német Mörder), majd gyilkos fegyvert, végül a fent említett lőfegyverfajtát. Mordályégető: gyilkoló, fosztogató és gyújtogató ember, martalóc. Egy előnye volt csupán a király dandárának Trenk Ferenc…

Sajnálatomra nem találtam utalást káprázatos nevének eredetére. De minden bizonnyal nem egy banális matriarhális családi paradoxon mai tükre. A boldogasszony papucsa, Vénusz sarucska, papucskosbor, vagy rigópohár (Cypripedium calceolus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a…

A zsendice szó a vlach fejősjuhászat (vlachok) szakszókincséből származik. Azonos jelentésben minden kárpáti nyelvjárásban elterjedt. A magyarban a középkor végétől kimutatható. Hozzánk a románból is és a szlovákból is külön átkerült. Tejes étel, amely az oltóanyagot…