priccs

2010.06.02. 09:00

Személy szerint először a priccsesnadrág révén hallottam erről a szóról, azután következett a fekvő hely megnevezése, és most amikor utánanéztem mindennnek derült ki, hogy még ennél is szerteágazóbb a jelentése. Ez egy vérbeli többértelmű szó.

Eredete: a német Prietsche jövevényszóból ered - állványzat, rakfelület, lapos lovaglónyereg. A német szó az ófelnémet britissa - keskeny deszka, léc - főnévre vezethető vissza. Az osztrák katonai nyelvből került a magyarba.

1. Priccs - csikósnyereg
Tulajdonképpen nem nyereg, hanem csak egy faváz nélküli nemez- vagy posztódarab, amelyet olykor bőrrel is bevonnak. Lekötő hevedere nincsen, csupán két kengyele. Egyszerűbb formában 40×50 cm nagyságú, téglalap alakú, több rétegből összevarrt szűrposztó lap, amelynek két elülső sarkára vaskarikát erősítenek, ebbe csatolják a két kengyelszíjat. Az általános formánál a csikósnyereg elülső részét, ahová a kengyelt erősítik, hosszabbra hagyják, hogy leérjen a ló oldalára, míg a hátsó részét ívelten, félkör alakúra vágják és az egészet néha bőrrel is befedik, ezt színes bőrrátétekkel díszítik is. Egyszerűbbet pásztorok is csináltak, a díszesebbeket szíjgyártók készítették. Ha a csikós a ménest állva őrzi, a csikósnyereget vállán viszi, ha lefekszik, a feje alá hajtja. Egyéb elnevezései: hara, patrac. Ma már csak a hortobágyi csikósok használják. Abból az időből ered, amikor (a múlt század közepén is) erősen tilalmazták a vármegyék a pásztoroknak a nyergek használatát. A csikósnyereget egyszerűen felteszik a ló hátára, és úgy tudnak felülni rá, ha a bal karjukkal a csikósnyereget erősen a ló marjához szorítják. Előnye, hogy ha a lóról esnek, nem fordulhat elő a láb kengyelbe való akadása, mert a csikósnyereg is lerepül a lóról a csikóssal együtt.
(Rosa Rugosa kommentelő által belinkelt videóban ízesen magyarázza ugyanezt egy vérbeli csikós.)

2. Priccs - heverő
A parasztház kiegészítő bútora, nappali pihenőágy. Tájnévi változatai: gyalogágy, gyermekágy, hentergő, hencser, hömbölygőágy, kiságy. Kialakítására az ágyban alvás állandósulásával került sor. Mo.-on úri-polgári házakból a 17. sz.-ban találtak először adatot róla, a parasztságnál valószínűleg a 18. sz.-ban kapott polgárjogot. Előbb az asztalos készítette ágy által eredeti helyérőlkiszorított dikó, ágyszék töltötte be ezt a szerepet, majd a kiöregedett, megkurtított lábú, asztalostól vett ágy, ill. az utóbbi mintájára összeütött priccs. A heverő a szobában állhatott a kemence mellett, esetleg a hátsó ágy helyén, nyáron a tornácon, a 20. sz.-ban a lakókonyhában is. Fejpárnával, pokróccal terítve mindig készenlétben állt, ha éjjel is aludtak rajta, úgy a fölösleges ágyneműt nappalra bevetették a szobabeli ágyba.

3. Priccs - vacok
Az Alföld és peremterülete parasztházaiban használatos, hevenyészett pótágy, ócska ruhaneművel megvetve, többnyire az első ágy és a kemence között, ill. részben a sutra is átnyúlva. Gyakran az ágyszékhez hasonló felépítésű, de az ágyfenéket alkotó deszkákat, ócska ajtót vagy szekéroldalt csak az egyik végén támasztják alá bak vagy két támlásszék, esetleg pad darabjára, a másik vég a padkán nyugszik. Alkothatja a vacokot a kemencesut elé tolt láda vagy megkurtított régi ágy is. A vacok gyermekek hálóhelye, esetleg beteg ember nappali pihenőhelye volt. Megfelelője istállóban is használatos. Maga a vacok elnevezés általánosan használt "alom", "négylábú állat fekvőhelye" és sokfelé gúnyosan "silány, rendetlen, piszkos fekvőhely" értelemben is. Mivel a lakószobából a rendszerint a dikót szorította ki, néhol annak a nevét örökölte. – A vacokot már Baróti Szabó Dávid Kisded Szótára (1784) "alvóhely"-ként említi.

Szállj el, páva, szállj el, páva, sëj, Hevesen keresztül!
Szállj el a babám ablakára, sëj, maga van ëgyedül.
Ha kérdi, hol vagyok, mondjad, hogy itt vagyok,
A ménësi salëndába ja fapriccsen hërvadok.

Telep.: Fedémes/várm.: Heves/nagytáj: Felföld

4. Priccses - priccsesnadrág, bricsesznadrág, csizmanadrág
Gyakrabban fekete posztóból, szövetből, ritkábban kordbársonyból, a felső lábszáron bővebbre, a csizma felett elálló félkörívvel, az alsó lábszáron pedig szűkre szabott, elül gombolódó nadrág. – Az angol lovassport öltözetét hazánkban a földbirtokosok és a gazdatisztek hozták divatba. A parasztok között főként az I. világháború után terjedt el az ellenzős nadrág rovására. Csizmával viselték. Kivételesen zsinórozták is.

Pusztafalun akkor megyek végig,
Ha ja babám a csárdába iszik.
Tele pohárt magasra emeli,
Bal karjával a derekam öleli.

Nem mind legény, aki magát tartja,
Csak a priccses nadrág mutat rajta.
Nem tudja a rendet lekaszálni,
Mégis, a mafla, hozzám akar járni.


Előadó: Pusztafalusi hagyományőrző asszonyok/várm.: Abaúj-Torna/nagytáj: Felföld

A priccs szó jelentése.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Zaicz G. Etimológiai szótár
, folkrádió.hu
Kép: 1.
Magyar Néprajzi Lexikon, 2. www.tankonyvtar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr341983300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@Rosa Rugosa:
táncolhatnékom támad az ilyen hozzászólásoktól ;)
@Rosa Rugosa:
off: útánanéztem egyébként a tragacs/furik felvetésednek is, de sajnos semmit sem találtam erről a motorizált tákolmányról.
Ha valami egyéb ötleted van szólj!
a priccs az lehet gyikó is.
@Bachterman:
gondolom a dikó egyik mutációja.
valószínűleg.
ellenben nálunk a talicskát furik névvel is illetik.
a furik is fenn van a listámon, de még nem találtam elég anyagot hozzá. De kösz!
@cámpuszmadár: Ha még olvasol néha... Teljesen véletlenül bukkantam rá erre az írásra, ezt a gépet kerestem, erre gondoltam! Igaz, itt is a furiga elnevezés szerepel, de én emlékszem, hogy ott furiknak hívták.
Az első képen szerepel az, amire én emlékeztem.
süti beállítások módosítása