paszomány

Volt egy régi öreg, Kalapos Mózsi bá, aki ha mérges volt, olyan ritka formásakat káromkodott, hogy főműsoridőben mindenki az ő bosszúságát leste. Például így: S vetek olyan paszományosat a fejedre, hogy díszmagyarban kell járj, hogy ne legyé' feltűnő! Huszáros tiszteletet parancsoló odamondás kéremszépen.

A lényeg:
Paszomány vagy paszománt, arany-, ezüst- vagy selyemszálakból készített szalagforma lapos mű, zsinór vagy más alakok, melyeket diszítésül öltönyökre szoktak felvarrni.

Ezek a termékek 1–2 cm szélesek, mintásak vagy minta nélküliek, a ruházat és a brokátokkal, bársonyokkal bevont bútorok díszítésére szolgálnak. A paszománt-diszítésekről különösen híres a magyar főuri díszruha, a mente és nadrág, mely néha igen mesterséges cifrázatú paszománnyal volt felékesítve. A paraszti viseletben a selyem- és bársonyszoknyák, blúzok, mellények paszományozása a 19–20. sz.-ban volt divatos.

Paszományos. Mesterember, aki selyem-, szőr-, pamut-, ezüst- és aranyfonalakból szövőszéken paszományokat, szalagokat sző.  Első mo.-i céhük Lőcsén alakult 1492-ben. A gombkötőkkel kezdetben laza kapcsolatban álltak, mindkét mesterség önálló iparág volt. Csak a 19. sz. második felétől fordult elő, hogy a gombkötők is foglalkoztak szövött munkák előállításával. Az iparág hanyatlásának oka azonban inkább a gyáripari versenyben kereshető, mint a rokonszakmák kontárkodásában, hiszen azokat is a megélhetési nehézségek kényszerítették a tevékenységi kör kiszélesítésére. A paszományos mesterség néhány képviselője még ma is működik.

Paszomány-típusok (itt balra): Sarkantyús pozsonyi vitézkötés, nagy-pozsonyi vitézkötés, pozsonyi vitézkötés (2 darab), malomkerék vitézkötés (2 darab), kétszíves vitézkötés, vitézkötés, négyszíves vitézkötés, kissarkantyús vitézkötés, szerb vitézkötés, mente vitézkötés, csillag vitézkötés (2 darab) (19–20. sz.) Liszt Ferenc Múzeum, Sopron.

Eredete: Vándorszó, vö. mémet Pasament, francia passement, olasz passamano, román, pasmant, orosz poument, melyek mind a "ruha díszítésére szánt zsinor" jelentéssel bírtak. Az európai nyelvekben a franciából terjedt el, melyben a "megy, vonul, átmegy, átkel" jelentésű passer ige főnévi szármezéka. Nyelvünkbe elsősorban olasz közvetítéssel került.

Dob- s trombitaszóval elhagyá már Mérőt
A Fársáng, vivén sok vezetőt, kísérőt.
Ki szánon, ki lovon, ki csak gyalogjába,
Örömkurjantással siettek nyomába.
Kiki elővette legcifrább köntösét,
Hogy fitogtathassa magát, pénzét, ősét.
Villog az ezűst kard s az arany paszomány.
Virágzani látszik tőllök a tartomány,
A szépség angyali magyar szűz formába.
Csokonai Vitéz Mihály. Dorottya

A paszomány szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Pallas nagy lexikona, Zaicz G. Etimoloógiai szótár
Kép: Magyar Néprajzi Lexikon

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.