guzsalyas

2010.11.24. 09:00

Textil alapanyag feldolgozási folyamatok, közösségi, zenés-táncos, szórakoztató megnyilvánulásának megnevezése. Azaz fonó. Először azt hittem, hogy van valami köze a gúzs (lásd alább) v. gúzsba köt kifejezéhez. De nincs, vagyis nem sok és az is véletlenül.

Lássuk csak hogyan vélekedtek a méltóságos urak a 17-18. sz.-ban az akkori szokásokról. A fonóbeli élet világias játékait, a fiatalok késő éjszakába nyúló együttszórakozásait, táncait, a „fajtalan, buja énekeket... vagy más botránkoztató rosszaságokat” (Pozsony, 1762) az egyházi és világi hatóságok egyaránt tiltották. M. Csulyak István ref. esperes az 1630-as években kijelentette: „a fonó nem egyéb, mint latorságnak hajléka”.

Érdekes módon manapság csak a bódító szerek kapcsán hallunk ennyire egybecsengő egyházi és világi tiltakozásról, amikor a szórakozási lehetőségekről esik szó. Mindezt úgy, hogy a mai "fonókban" (szórakozóhelyek) a kender egy teljesen eltérő "megmunkálását" űzik jelenünk ivadékai.

A lényeg:
Guzsalyas, fonó.
A kenderszösz közös munkában (kaláka) történő felfonását a középkor ótajól ismerjük. A fonó azonban az öregeknek és fiataloknak, a közös munka során szokássá szerveződött együttléte egyidős a kendermunkával. A fonás az őszi betakarítástól farsang végéig tartó foglalkozás, amelynek igen változatos intézményei alakultak ki:

1. A rokonok és a barátok egymást kisegítve egyikük házánál összegyűlnek, majd sorra járva mindenkit, felfonják az összegyűlt szöszt.

2. A jobb módú gazdák egy-egy nap a falu lányainak rendeztek fonót, ahol a munka fejében megvendégelik őket, és a szórakozásukról is gondoskodnak.

3. Az igazi, a leginkább intézményesedett fonót a felnőtt lányok szervezik; kibérelnek egy házat vagy szobát a faluban, ahová mindenki elviszi a maga munkáját és eszközeit, közösen veszik meg a világítanivalót és a tüzelőt. Az ilyen fonók, fonókák, guzsalyasok a helyben hagyományos korcsoport-rend szerint állnak össze: a lányok mellett összegyűlhetnek külön az asszonyok, a nagylányok és a serdülők is. Gyakoriak a vegyes fonók is. Egy faluban egyszerre több fonó is működik a fonóházakban. Ezért alakulhatott ki egymás felkeresésének dalolással, mesemondással, alakoskodásokkal, játékokkal tűzdelt hagyománya.


Guzsaly. Gyakran gazdagon faragott, ritkábban festéssel is díszített rúd, amelyre fonásnál a rostcsomót felkötik. A díszes guzsalyt alkalmanként szerelmi ajándékként készítette a legény a lánynak.

Szláv jövevényszó vö. horvát-szerb nyelvjárási kuželj az a megfonandó szösz- vagy gyapjúcsomó, amelyet a guzsalypálcára tekernek, szlovén koželj guzsaly, malomrúd, szálvas, szlovák kužel kúp, buzogány mint tornaszer, guzsaly. A szláv szavak eredete tisztázatlan. A szó eleji szláv k- magyar g-re való hangváltozásra sok példa van lásd gácsér, gerenda.
Néprazji szakszó.

Érdekesség
, hogy a gúzs szó (vesszőből csavart kötél, béklyó, bilincs) a hasonlóság ellenére nem fakad egy tőről a guzsallyal. Lásd bolgár gozs vesszőkötél, szlovén gož szíj, gúzs, fehérorosz guzs szíj, kötél.



A legváltozatosabb belső élete az ún. táncos fonóknak volt; este tartották, eljártak ide a legények is. A fonók intézménye a kenderfeldolgozás házi módjainak megszűnésével századunk első felében számolódott fel. Maradványaival azonban elszórtan még ma is találkozunk. Fonóbeli alakoskodások: betyárjáték, gólyaalakoskodás, halottas játék, kecskealakoskodás, lakodalmas játék, lóalakoskodás, medvealakoskodás.

A guzsalyas szó jelentése és eredete.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, Zaicz G. Etimológiai szótár
Kép:
Fonóház (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) ill. faragott guzsalyok. Magyar Néprajzi Lexikon.

A bejegyzés trackback címe:

http://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr672277588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.