farsang

2011.01.05. 09:00

Ahogy a guzsalyas (fonó) szócikkben is láthattuk, az egyház ezt a féktelen mulatozást sem hagyta szó nélkül. Nem nehéz elképzelni, hogy mennyire szúrhatta az egyház szemét az a kb. 7 hetes világi ünnep, amely ráadásul pont a 40 napos böjtöt próbálta ellensúlyozni (vagy fordítva). Ráadásul a farsang a pogánykor tavaszváró ünnepeiből nőtte ki magát, ami miatt ezt az ünnepet szintén nem hintettek meg szenteltvízzel a reverendás ténsurak, sőt az ördög ünnepének tartották. Azóta nagyot bukfencezett a világ és mindenki együttes erővel próbálja életben tartani, vagy felújítani ezt a huncut hagyományt.

A lényeg:
Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak.

Eredete: Német, közelebbről bajor-osztrák jövevényszó, vö hazai német, bajor osztrák faschang, bajor-osztrák régi nyelvi vaschang, vassang, német Fasching: karnevál, farsang. A német szó a Faste böjt és (Aus)schank kimérés elemekből épült fel, tehát eredetileg a böjt (előtt)i italok kimérését jelentette.

A szokások és hiedelmek  zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot. Néhol, különösen K-en és É-on a határa kitolólik. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Mo.-on a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg.

Farsang első napjába
Nem vittél el a táncba.
Ha nem vittél a táncba,
Nem öntesz meg húsvétra.

Elment farsang, itt hagyott,
A lányoknak bút hagyott.
Hozd el Isten másikat,
A lányoknak vígságot.
Hozd el Isten, másikat,
Vigasztalja lányokat.

Ecce neki dáridom,
A farsangot megvártam,
De vőlegényt nem kaptam,
Jaj, de hoppon maradtam.

Várok még egy farsangot,
Tán majd valakit fogok,
Ha vőlegényt nem kapok,
Apácának beállok.


vármegye:Nyitra / tájegység:Zoborvidék / nagytáj:Felföld

A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Történeti adatok tanúsága szerint a 15. sz. óta ismeretes és kedvelt, és számos formája ma is él Mo.-on. Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik (dőre, bakkuszjárás). A farsangi mulatságok a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játék (halottas játék, betyárjáték, lakodalmas játék, rabvágás). A busójárás a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása. Erdély több helyén húshagyókedden adták elő a dúsgazdagolás elnevezésű dramatikus játékot is. A farsangban gyakori az állatalakoskodás, mint pl. a gólyaalakoskodás, kecskealakoskodás, lóalakoskodás, medvealakoskodás. A maszkos alakoskodók dramatikus játékai és a felvonulások mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként (asszonyfarsang). Kezdete néhol a farsang utolsó előtti vasárnapján, a lányok vasárnapján kezdődik (talalajvasárnap). A Felvidék némely területén a vasárnapja előtti ún. kövércsütörtök a mulatozás első napja. A legények a muzsikusokkal végigjárják a falu utcáit. A lányos házak előtt táncolnak, és a házbeli lányt is megtáncoltatják, aki ezért pénzt ad a legénynek. A pénzből a muzsikusokat és a mulatozás költségeit fizetik. A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások (farsangi köszöntő, sardó vasárnap, talalajvasárnap), ill. adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárulnak. Legények és fiúgyermekek versengő ügyességpróbái is ismeretesek voltak néhol farsangkor (kakasütés, gunárnyakszakítás). Mo.-on is élt az Európaszerte ismert szokás a böjt és a farsang tréfás küzdelméről (Cibere vajda és Konc király). Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, ill. az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés, halottas játék, téltemetés. A farsanghoz számos termékenységvarázsló, ill. termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak; ezek részint a köszöntők jókívánságaiban, a dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg, részint bizonyos, elsősorban a kender növekedésével kapcsolatos előírásokban, Pl. a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyanilyen célból hosszú laskát kell főzni. Sokfelé elterjedt hit szerint húshagyókedden kell a vetnivaló kukoricát lemorzsolni, vagy bizonyos gyümölcsfákat, ill. a szőlő négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni. A farsang legarchaikusabb elemei a hétfalusi csángók boricatáncában és a különféle állatalakoskodásokban kereshetők. A magyar farsang és az európai népek hagyománya között több párhuzamot ismerünk.

A farsang szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, Zaicz G. Etimológiai szótár, folkrádió.hu

A bejegyzés trackback címe:

http://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr292319774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu