Szép volt, jó volt, elég volt...

Köszönet nektek a segítségért, az olvasásért és a lelkesítésért. És külön köszönet Anyunak mint legnagyobb rajongómnak.

cámpuszmadár

ördögtérgye

2011.04.20. 09:00

Ezt a kifejezést a néptáncegyüttes nevéből ismertem, de napjainkban minden bizonnyal a Filmszemledíjas kisfilm döngölte a köztudatba. Pontosan nem tudom, hogy minél fogva lett ez a film címe, de az tény, hogy a szimbolika révén (jelen esetben ez nagyon összetett), szinte bármit bele tudunk magyarázni egy adott környezetbe. Ha pedig azt is tudjuk, hogy miről szól a film és beismerjük, hogy tényleg minden a nők körül forog, akkor világító fejjel tapsolhatunk, hogy megvan a megoldás.

A lényeg:
Az ördögtérgye egy népművészeti díszítőmotívum, mely a felkelő nap, a megújulás szimbóluma. Az ördögtérgye minta elnevezésének az a magyarázata, hogy olyan kacskaringós, hogy olyat csak az ördög tud csinálni.

A forma, illetve annak különböző változatai Erdélyben, a Kárpát-medencében a és a világ különböző tájain élő népeknél, illetve bennszülött törzseknél egymástól függetlenül is megjelentek - ez is bizonyítja kiforrottságát, egyetemességét.

 

Az Új magyar Tájszótár a következő alak- és jelentésváltozatokat sorolja:
a. ördögtérdes (Déva) női ing kézelőjén, nyakán alkalmazott, piros-fekete szövött minta megnevezése
b. ördögtérgyes, ördöktérgyes (Bukovina, D-túl) szőttes ill. hímzésminta megnevezése
c. ördög térdes (Déva) tojásra festett mintafajta jelölése

 

Az ördögtérgye szó jelentése és eredete.
Forrás: Új Magyar Tájszótár, wikipedia.hu
Kép: sulinet.hu, elte ho

medvés tánc

2011.04.13. 09:00

Figyelem, nem a hírhedt rongyosra idomított, kétkézlábra parancsolt medve kényszertáncáról, hanem két legényember alakoskodó tavaszváró násztáncáról van szó.

A lényeg következzen egy Kedves Judit írásból kiemelve:

Az erotikus vonatkozású állatutánzó megnyilvánulásoknak jelentős hagyományuk van az egész magyar nyelvterületen. Minden tájegység életformájának, életkörülményeinek, gondolkodásának megfelelően különböző formában jelenítette meg az ezzel kapcsolatos szokásokat. A székelyföldi Csíkszentdomokoson ennek egyik legkifejezőbb formája a medvés tánc. Ez a táncos szokás ma is az élő hagyomány része, csak funkcióváltozáson esett át. A táncházmozgalmak hagyományőrzés céljával elevenítették fel újra, ezért kommersz jellegűvé vált, és elsődleges célja a szórakoztatás.



A csíkszentdomokosi medvést két férfi járja zenei kísérettel. Az egyik az anyamedve, a másik a hím medve szerepét tölti be. Az anyamedvét jelképező férfi hasra fekszik egy földre terített lepedőre. A tánc azzal kezdődik, hogy a hím medve hátulról az anyamedve fenekéhez tartva egy furulyát vagy botot, muzsikaszóra kezdi felajzani a párját, aki lassan négykézlábra emelkedik. Ekkor a hím medvét alakító alakoskodó ráül a hátára, és a nyakában, derekában fogózva  körbeszaglássza, befekszik alája, majd minden oldalról körüljárja, párosodó mozdulatokat végezve. Ez többször is megismétlődik, és egyre gyorsabb üteművé válik, amit a zene ritmusa is követ, a végsőkig fokozva a hangulatot. Befejezésül a két férfi, a „medvepár” még táncol egyet ugyanerre a dallamra, ez esetben már csárdást.

A csíkszentdomokosi medvéssel a legközelebbi rokonságban a gyimesi és a moldvai medvés táncok állnak. Jelentésbeli összefüggés fedezhető fel még a szatmári és a szlovák (medvedy tanec) virtuskodó botoló táncokkal is.

A medvés tánc jelentése és származása.
Forrás: Korunk: Kedves Judit. Medvés tánc Csíkszentdomokoson

kumisz

2011.03.02. 09:00

Az eurázsiai sztyeppe állattartó népeinek enyhén bódító eszköze avagy élvezeti cikke. Kancatejből erjesztett, enyhén alkoholos, ital. Színe tejfehér, íze savanykás-édeskés, és kissé csipős ízű az erjedéskor keletkezett szénsavtól. Azt nem sikerült kideríteni, hogy mi a helyzet azokon a tájakon, ahol fogyasztják, ellenben a vallás ezt tiltaná (iszlám). Hoppá!

(...) Aztán merítenek a húslevesből, és a ház ajtaja elé öntik, abban a hitben, hogy istenük és annak családja vagy valami más szellem szintén részt vesz az étkezésben. A maradékból maguk esznek és isznak annyit, amennyi jólesik. És tudjátok meg, hogy kancatejet isznak, amelyet úgy készítenek el, hogy fehérbornak gondolnátok; igen jó ital: az ő nyelvükön kumisznak hívják.
Marco Polo utazásai

A magyarság honfoglalás előtti lakóhelye és életmódja alapján feltevésként többször közölték, hogy a kumisz élvezete nálunk is szokásos lehetett. Kancatej fogyasztásáról a magyaroknál csak újkori feljegyzések vannak. Ezek friss kancatej alkalmi ivását rögzítik a 19–20. sz.-ban a Sárközben és a Kiskunságon. Egyetlen esetben, a 19. sz.-ra vonatkozó emlékezeti anyag alapján valószínűsítik erjesztett kancatej fogyasztását a Sárközben, de kumisz elnevezés nélkül. A kumisz elnevezés egykori hazai használatának bizonyságaként Gyárfás István népszerűsített egy oklevélhelyet, amely azonban ezt nem bizonyítja. V. István ifjabb király 1268. évi hamis oklevele a királyi serviensek közé emel név szerint felsorolt úrbéres tárnokokat, „qui vulgariter kumis tarnuc dicuntur”.

A kumisz szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, Pallas nagy lexikona
Kép: www.sveinrishovd.com

komót • kumet

2011.02.23. 09:00

Amikor először gondolkodtam el a komótos kifejezésen fogalmam sem volt, hogy ebből újabb lovas bejegyzés fog születni. A szó eredetére vonatkozóan volt némi sejtésem egy régebbi, szintén lovakkal kapcsolatos szócikk kapcsán. Egyébként felnézek a pacikra, a szó minden értelmében!

A lényeg:
Kumet, komót, német szerszám az az ovális alakú favázas igaszerszám, amelyet elsősorban a ló, öszvér, szamár – csak ritkábban az egyes fogatú szarvasmarha – fogatolására használnak. Igen régi szerszám, a lószerszámok kutatóinak egy része közép-ázsiai eredetűnek tartja. A Kárpát-medence kivételével Európában általános a használata, de elterjedt Amerikában is, ahová a gyarmatosítók vitték magukkal. A magyarság a hámot használja lovak befogására; nálunk a kumetot csak a városokban, a nehéz testű, hidegvérű fuvaroslovak igázásában használják.

Eredete: A német régi nyelvi és nyelvjárási kommod kényelmes, kellemes magyarosítása. A fontos, gondos típusú szavak mintájára alakult ki későb a komótos szavunk, mely lassú, kényelmes jelentéssel bír.

Összefutottam a komóttal a komód szinonímájaként is, de erre majd visszatérek egy másik szócikkben.

A komót szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, Pallas nagy lexikona

grabanc

2011.02.16. 09:00

Eredete: bizonytalan.
Esetleg horvát-szerb jövevényszó, horv.-szerb grabac zsákmány, ami a grabiti elfog, megragad származéka. Az egyeztetés nehézségét az eredeti és a magyar jelentés közötti igen nagy különbség okozza, nem zárható ki azonban a két jelentés közötti metonomikus összefüggés sem, lásd elkapja vagy megfogja a grabancát.

A szó horv.-szerb eredete mellett szól az is, hogy nyelvünk déli nyelvjárásaiból került be a bizalmas nyelvhasználat szókincsébe.

"Hol van ezeknél a hátsó lépcső" - latolgatta a kutya. Lendületet vett, és összegömbölyödve, találomra bevert egy üveget, abban a reményben, hogy az egy másik ajtó. Egy felhőnyi üvegcserép repült szét zajosan és csörömpölve, kiugrott egy hasas üveg, amelynek undorító, vörös tartalma egy szempillantás alatt elöntötte a padlót, és bűzleni kezdett. Kitárult az igazi ajtó.
- Állj, te barom! - üvöltötte az úr, akinek még csak az egyik karja volt benn a köpenyben, és ugrándozva igyekezett elkapni a kutya lábát. - Zina, kapd el a grabancát a gazembernek!

Mihail Bulgakov. Kutyaszív

A grabanc szó jelentése és eredete.
Forrás: Zaicz G. Etimológiai szótár

mi a szösz?

2011.02.09. 09:00

A guzsalyas révén már egyszer beletenyereltünk a kender körülményes feldolgásába. Ha akkor nem is, de most viszont végleg fény derülhet arra, hogy mi a szösz? Hát a szöszke?

Kezdjük a végével. Szösz + szőke = szöszke, vagyis két (ugor ill. finnugor) szó összeolvadásából egy jóféle magyar szó kerekedett, amit manapság kimondottan egy hajszín megnevezésére használnak. Hogy féreértés ne essen, az alább látható népdalban a "szöszi" nem hajszínt jelöl, hanem a szösz főnév birtokjeles alakja.

A lényeg:
Minél nagyobb egy-egy vidéken a paraszti kender-, ill. lenmunka intenzitása, annál differenciáltabb minőségi csoportokba osztályozzák a rostanyagot, hogy különböző finomságú fonalakat fonhassanak, és így az előállított vászonminőség választéka nagyobb legyen. Dunántúlon általában két minőségi csoportba osztályoznak, innen keletre általánosan három, egyes felföldi és tiszántúli vidéken a négy, ÉK-Mo.-on ritkán az öt, míg Erdélyben előfordul a hat, sőt hét minőségi csoportba való rostszétválasztás is.

A közepes rostminőségek jelölésére általános a (valószínűleg török közvetítésű, finnugor eredetű) szösz elnevezés, amely viszont csak azon a dunántúli területen nem használatos, ahol a csepű terminusa is hiányzik. Az etimológiai szótár szerint nem bizonyítottan finnugor eredetű, de nem zárható ki a permi alapnyelvből való az ősmagyar kori átvétel lehetősége sem.

Tűz égesd meg azt a bokrot kibe guzsaly terem
Árvíz vidd el azt a földet kibe kender terem
Nem kell nekünk a szöszi, csak a pozdornyája
Tüzet rakunk belölle, megfütözünk nálla.
Haj dinnye, dinnye, dinnye zöld a petrezselyem,
Még azt mondja az a legény hogy nem szeret engem.

település: Nagydobrony / várm.:Ung / nagytáj:Felföld

A legjobb rost neve a magyar nyelvterület nyugati harmadán és Erdélyben a szála, középső harmadán a feje, míg elszórtan Vas m.-től Moldváig sok helyen a kender. A legrosszabb minőséget Dunántúl nagyobb nyugati felén (a Kisalföld kivételével) és a honti, nógrádi, É-pesti vidéken a szlávból kölcsönzött kóc, míg a többi területen a honfoglalás előtti török eredetű csepű szóval jelölik.

Ezenkívül gyakori kisebb-nagyobb vidékeken alkalmazott elnevezések a közepes rostminőségek jelölésére: a tincs (Heves, Borsod), a makóca (a Sajó és Hernád között), a kocs, koccsa (a Tiszántúlon), valamint a pác (Székelyföld és Bukovina, Moldva magyar telepei), ill. a pác + szösz összetételből eredő pátyosz (honti, É-pesti vidék, Abaúj, Máramaros, Kalotaszeg). A fentieken kívül csupán szórványos előfordulásban ismert még rostminőségek jelölésére: a hegye, töve, másodja, anya, nyira, palánt, kihánt, pelyhe, csonkó elnevezések. Ezek a kocs és koccsával, ill. a legjobb minőség neveként használt szála terminussal együtt azt mutatják, hogy az egyes rostfajták elnevezéséhez – amikor ez nem idegen hatásra történt – az azokhoz alapul szolgáló növényrészek neveit használta fel leginkább a magyar névadási gyakorlat.

A szösz szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, folkrádio.hu, Zaicz G. Etimológiai szótár
Kép
: Fonal sodrása (Szék, v. Szolnok-Doboka m.) Magyar Néprajzi Lexikon

alakoskodás

2011.02.02. 09:00

Kultúrközegen (pl. színpadon) kívüli fitogtatása színészi képességeknek. A kifejezés nagyon sok értelemben és az élet számos területén megállja helyét. Számomra az egyik legkedvesebb alkalmazása Herman Otto bácsi füleskuvikos leírásában található: "(...) meglátni nehezen lehet, mert tollazatának színezetével, alakjával oly remeken alakoskodik, hogy alig tudjuk valami kérges, mohos, csonka ágtól, görcstől megkülönböztetni." Lássuk, mire is mondták volt mindezt, faluhelyen.

A lényeg:
Az a tevékenység, melynek keretében az alakoskodó álöltözet, mozdulatok és arcjáték, esetleg álarc segítségével valakit vagy valamit megjelenít, „formáz”. Célja lehet mágikus-vallásos, segítségével megjelenítik az ősöket, szellemeket, istenségeket vagy pedig utánzás, szórakoztatás: a színjátszó tevékenység előfokának tekinthető.

Állatalakoskodás
Állatok megjelenítése, utánzása alakoskodással, álarcos játékkal. A magyar népi színjátszásban leggyakrabban a téli napforduló körüli időszakban, a farsangi ünnepkörben, a fonóban csak a nem vallásos népszokásokban és a  lakodalomban fordul elő; Mo.-on legkedveltebb a lóalakoskodás, a kecskealakoskodás, a gólyaalakoskodás és a  medvealakoskodás. Ritkább a szarvas-, tehén-, ökör-, szamár-, disznó-, birka- és kutyaalakoskodás. Európa-szerte elterjedt; a szomszédos népek irodalmában lényegesen több történeti utalás található rá, mint Mo.-on. Eredete az európai kultúra kereszténység előtti rétegeiben keresendő. A középkori egyházi rendelkezések különösen a szarvas-, ló- és szarvasmarha-alakoskodást tiltották. Az állatalakoskodás mai megjelenésében már elvesztette eredeti jelentését, olykor csak áttételesen kapcsolódik ahhoz a szokáshoz, amelyben ma megtalálható.

Maszkos alakoskodók ábrázolása már a kőkori barlangi rajzokon is feltűnik, s azóta is a tengerentúli primitív technológiájú (természeti) népeknél éppúgy megtalálható, mint a népi kultúrákban. Az alakoskodók néha pantomimot adnak elő, táncot járnak, rituális cselekményeket hajtanak végre, gyakran dramatikus játékokat adnak elő tréfás, adománygyűjtő felvonulások keretében, vagy házakhoz, ill. a mulatságok színhelyére betérve.

Európában a keresztény egyházak kialakulásuk óta rendelkezéseket bocsátottak ki a pogánynak tűnő rituális alakoskodás, főleg az állatalakoskodás ellen. Emellett egész Európában különösen nagy szerepe van a férfi–női ruhacserének, a növényi mezbe és szalmába burkolt alakoskodók, ill. a fehér ruhás kísértet-alakoskodók megjelenésének.

A mohácsi busójárás a legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen. A busójárás mohácsi népszokás, amely eredetileg sokác népszokás volt.

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybeliek mondják (s nem helytelenül elterjedt információ szerint Kismohácsról, mely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.

Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést.

A magyar nyelvben az alak szó a 15. sz. óta ismert „baba” értelemben, a 16. sz.-ban álarc értelemben is, a 17. sz.-ban igei formája általános, főleg a farsangi jelölésére használják. Legfőbb alkalma ma is a farsangvégi alakoskodás, de más jeles napokon is szokásos, így Mikulás és Luca napján, a karácsonytól vízkeresztig tartó időszakban, pünkösdkor, továbbá lakodalmak, disznótor, szüret stb. alkalmából.

Alak
Eredete:
bizonytalan, talán származékszó, melynek önállóan nem adatolható töve bizonytalan eredetű. A régiségben élt jelentése alapján talán kapcsolaható az ál szóhoz.  A -k végződésnévszóképző.  Az alak származékai főleg a nyelvujjítás korában keletkeztek, mint pl. alakít, alakulatalakzat. Eredeti jelentése baba, álarc volt, de használták kedves jelentésben is. (gyöngyalak Csokonai). Mai forma jelentésében Kazinczy Ferenc terjesztette el. 

Az alakoskodás szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, wikipedia.hu
Kép: 1. lóalakoskodás - Magyar Néprajzi Lexikon, 2. busójárás Mohácson - wikipedia.hu

karvaly

2011.01.26. 09:00

A karvalytőke kifejezést régóta ismertem, de csak most néztem utána, hogy pontosan mit is jelent. A nevéből következtetni lehet, hogy ezt a műfajt nem pénzügyi vegetáriánusok űzik, mert itt kéremszépen kíméletlen ragadozásról van szó, vagyis befektetések által – a tisztességestől vagy etikustól enyhén eltérő módon – szerzett nem enyhe haszonról. Nem vagyok sem tőzsde-, sem madárismerő ember, de az biztos hogy szerencsétlen karvalymadár megitélésen nem segített ez a recsegő, randa, baljós kifejezés.

A lényeg:
A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Nevezik még karvalnak, karulmadárnak, karolynak is. Egyébként a karvaly név sok tekintetben gyűjtőnév volt és a nép felfogása szerint öldöklő ragadozó madarat jelentett, csak utóbbi időben vonatkoztatták e nevet határozottan és következetesen az Accipiter nisus fajra.

Élőhelye a Kanári-szigetektől és Írországtól keletre Kamcsatkáig és Japánig terjed. Bokros, tisztásokkal tarkított erdőben, parkokban és ligetekben érzi jól magát. Magyarországon is fészkel, még Budapesten a Népligetben is megtalálható. Nem vonuló, védett, de nem veszélyeztetett faj.

A hím testhossza 28 centiméter, a tojóé 38 centiméter. Szárnya fesztávolsága 55-70 centiméter, testtömege a hímnek 110-200 gramm, a tojónak 180-350 gramm. Az öreg madarak egész felső része feketés hamuszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal és rozsdaszínű szárnyvonalakkal mintázott, melyek a hímnél élénkebb színűek, mint a tojónál. Farkán 5–6 fekete szalag látszik és hegye fehéren szegett. Szeme aranysárga, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga.

Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú állatokat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.

Látványos nászrepülést végez. Általában előző évi helyétől nem messze építi fel faágakból álló fészkét, ritkás fenyvesekben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, de az összes fiókát ritkán tudja felnevelni. A kotlás áprilisban kezdődik és 35 napig tart. A zsákmányt megkopasztva hordja az utódoknak.

Eredete: Jövevényszó. Talán török eredetű, vö. kun qïrγuly, oszmán-török kirği mindkettő karvaly jelentéssel. Ezek előzménye a török qïr szürke melléknév lehetett. A magyarba a szó qïrγuy alakban kerülhetett. A török ï a magyarban a hanggá alakult,  viszont a γ l, ly hanggá alakulása homályos. Az írásos adatokban a karvaly szó számos alakban előfordul, ami arra utal, hogy a török szó többször – esetleg honfoglalás alőtt is –  átkerült nyelvünkbe. Pl. a rómán corol a magyar szó átvétele.

És mindehhez még Károlynak is köze van, mint régi magyar személynévnek, mely szintén a török eredetű karul, karvaly madárnévből származik. Már a középkorban azonosították azonban a germán eredetű német Karl névvel, mivel ennek a latinosított Carolus formája az -us végződés nélkül hasonlóan hangzott, mint a magyar név.

Itt pedig egy zseniális, régimódi, maximálisan kontrasztos leírás olvasható ugyanerről a madárról.

A karvaly szó jelentése és eredete.
Forrás: wikipédia.hu, Zaicz G. Etimológiai szótár
Kép: Hermann Otto: A madarak hasznáról és káráról könyvéből

pohárnok • bocsár

2011.01.19. 09:00

A faluvégi kocsmák verhetetlen, verespofáju italdiktátorára aggatta egyszer valaki költőien a megtisztelő pohárnoki címet. Az ilyennek csak akkor kerül földre pohara – mondta krónikásom – ha együtt puffan asztal alá pohárnokával. És innen a híres mondás, 2 puff = 1 hork.

A lényeg:
A pohárnokok (más néven ételfogók) a királyi és a főúri udvartartásokban foglalkoztatott bizalmi szolgálók voltak. Ebből fejlődött ki a pohárnoki ill. főpohárnoki méltóság.

Eredete vitatott. 1. Belső fejlemény. A foglalkozásnévre utaló képzőre van még példa lásd tálnok. Ebben az esetben a szomszédos szláv nyelvi megfelelők a magyarból származnak. 2. Keleti szláv vagy román jövevényszó vö. egyházi szláv paharnyik, puhurnyik, román régi nyelvi paharnic. Jelentése mindenhol pohárnok.. Ezek szótöve az ófelnémet pehhari serleg jelentésű főnévre vezethető vissza, melyet a szláv nyelvekben képzővel láttak el. Töténettudományi szakszó.

A foglalkozás régi magyar neve bocsár v. bocsárd volt. A veszprémvölgyi görög alapítólevél 1109. évi latin formájában boutziárin formában említi. (A bocsár szó egyébként az orosz nyelvben fordul elő, ott kádár jelentéssel és a jelentésátvitel valószínűleg előbb a bor tárolásával foglalkozó személyekre történt.)

Egyszerre hárman nyúltak a koronához, mit Endre fejére tett. A pápa kegyence, Martell Károly; a német király fia, Albrecht; és egy álorcás csaló, ki magát Endrének adta ki.

De Endre nem veszté el a korona alatt fejét, Albrechtet visszaverte s készteté szövetséget kötni; ál-Endrét pártjával együtt kiűzte a honból, s Martell Károly ellen az ország rendeit hívta össze határozatra.

Hasztalan. Olasz kéz volt a játékban. Endre jól tudta ezt, ételből addig nem evett, míg pohárnoka azt meg nem kóstolá. Egy napon a pohárnok egy megmérgesített hegyű késsel vágva fel egy halat a király előtt, maga azon részét kóstolta meg a szeletnek, melyhez a kés hegye nem ért s a királynak az ellenkezőből adott. Másnap ravatalon feküdt az utolsó Árpád.
Jókai Mór. A magyar nemzet története regényes rajzokban


Felügyeletüket a pohárnokmester (vagy más néven főpohárnok) látta el, aki az ország kisebb zászlósurainak egyike volt, illetve a királyi udvarházak rendszere felett, udvari főtisztviselő, főméltóság. Első említését 1148-ból ismerjük.

A pohárnok és bocsár szó jelentése és eredete.
Forrás: Dr. Csoma Zsigmond: A pohárnok foglalkozás Magyarországon, Zaicz G. Etimológiai szótár, Pallas lexikon
Kép: A görög istenek pohárnoka Ganümédész nektárt tölt Zeusznak, aki sas képében elragadta és felvitte őt az Olümposzra. Pierre Julien szobra.