paszomány

2010.10.27. 09:00

Volt egy régi öreg, Kalapos Mózsi bá, aki ha mérges volt, olyan ritka formásakat káromkodott, hogy főműsoridőben mindenki az ő bosszúságát leste. Például így: S vetek olyan paszományosat a fejedre, hogy díszmagyarban kell járj, hogy ne legyé' feltűnő! Huszáros tiszteletet parancsoló odamondás kéremszépen.

A lényeg:
Paszomány vagy paszománt
, arany-, ezüst- vagy selyemszálakból készített szalagforma lapos mű, zsinór vagy más alakok, melyeket diszítésül öltönyökre szoktak felvarrni.

Ezek a termékek 1–2 cm szélesek, mintásak vagy minta nélküliek, a ruházat és a brokátokkal, bársonyokkal bevont bútorok díszítésére szolgálnak. A paszománt-diszítésekről különösen híres a magyar főuri díszruha, a mente és nadrág, mely néha igen mesterséges cifrázatú paszománnyal volt felékesítve. A paraszti viseletben a selyem- és bársonyszoknyák, blúzok, mellények paszományozása a 19–20. sz.-ban volt divatos.

Paszományos. Mesterember, aki selyem-, szőr-, pamut-, ezüst- és aranyfonalakból szövőszéken paszományokat, szalagokat sző.  Első mo.-i céhük Lőcsén alakult 1492-ben. A gombkötőkkel kezdetben laza kapcsolatban álltak, mindkét mesterség önálló iparág volt. Csak a 19. sz. második felétől fordult elő, hogy a gombkötők is foglalkoztak szövött munkák előállításával. Az iparág hanyatlásának oka azonban inkább a gyáripari versenyben kereshető, mint a rokonszakmák kontárkodásában, hiszen azokat is a megélhetési nehézségek kényszerítették a tevékenységi kör kiszélesítésére. A paszományos mesterség néhány képviselője még ma is működik.

Paszomány-típusok (itt balra): Sarkantyús pozsonyi vitézkötés, nagy-pozsonyi vitézkötés, pozsonyi vitézkötés (2 darab), malomkerék vitézkötés (2 darab), kétszíves vitézkötés, vitézkötés, négyszíves vitézkötés, kissarkantyús vitézkötés, szerb vitézkötés, mente vitézkötés, csillag vitézkötés (2 darab) (19–20. sz.) Liszt Ferenc Múzeum, Sopron.

Eredete: Vándorszó, vö. mémet Pasament, francia passement, olasz passamano, román, pasmant, orosz poument, melyek mind a "ruha díszítésére szánt zsinor" jelentéssel bírtak. Az európai nyelvekben a franciából terjedt el, melyben a "megy, vonul, átmegy, átkel" jelentésű passer ige főnévi szármezéka. Nyelvünkbe elsősorban olasz közvetítéssel került.

Dob- s trombitaszóval elhagyá már Mérőt
A Fársáng, vivén sok vezetőt, kísérőt.
Ki szánon, ki lovon, ki csak gyalogjába,
Örömkurjantással siettek nyomába.
Kiki elővette legcifrább köntösét,
Hogy fitogtathassa magát, pénzét, ősét.
Villog az ezűst kard s az arany paszomány.
Virágzani látszik tőllök a tartomány,
A szépség angyali magyar szűz formába.
Csokonai Vitéz Mihály. Dorottya

A paszomány szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, Pallas nagy lexikona, Zaicz G. Etimoloógiai szótár
Kép:
Magyar Néprajzi Lexikon

komornyik

2010.10.20. 09:00

Nem kell nagy megerőltetés ahhoz, hogy magunk elé tudjuk képzelni Schneider Mátyás Hippolytját vagy Bruce Wayne (Batman) híres Alfrédját. Kéremszépen ők a megtestesült komornyikok.

A lényeg:
Szobainas, előkelő úr körül személyi szolgálatot ellátó és a személyzetre felügyelő inas, lakáj.

Eredete: cseh vagy szlovák jövevényszó, vö. cseh komorník belső inas jelentéssel, cseh régi nyelvi (középkorban) bírósági közvetítő. A szlovákban szintén komorník belső inas jelentéssel, régi szlovák nyelvben kamarás, vagy biz. nyelvjárásban kincstári birtokon lakást bérlő személy. Mindkét ágról a komora, kamra, kamara szóra vezethető vissza. Kiveszőben levő szó.

Vicc:
Két angol lord az ötórai teáját fogyasztja. Egyszer csak belép a komornyik és közli:
- Uraim,a Temze kilépett medrébõl.
- Köszönöm, elmehet - mondja a ház ura.
Nyugodtan folytatják a teázást. Fél óra múlva a komornyik újra bejön:
- Uraim, a Temze elárasztotta a város alacsonyan fekvõ részeit.
- Rendben van, elmehet - mondja a ház ura nyugodtan.
Újabb fél óra múlva a komornyik bejön, kitárja az ajtót és azt mondja:
- Uraim, a Temze.

A komornyik szó jelentése és eredete.
Forrás: Értelmező kéziszótár, Zaicz G. Etimológiai szótár

tergenye

2010.10.13. 09:00

A tergenye egy olyan nyereg, amely nem nyereg. Elsősorban azért, mert ellentmondás található az eszköz használati utasítása és a neve közt (lásd egyébb elnevezések). Másodsorban azért, mert eleink lovasnemzet tagjaiként nem húzták magukra az eget azzal, hogy szomárlovagként csücsörítettek egy málhás nyeregben.

A lényeg:
Lécekből összeállított, a favágóbak formájára emlékeztető eszköz, amelyet két szíj segítségével erősítenek fel a teherhordó szamár hátára.
Egyéb elnevezések: málhás nyereg, szamárnyereg, terhelő-nyereg

A tergenye szó története hiányosan feltárt, eredete ismeretlen. Teher, poggyász jelentését a 18. század elejétől, málhás nyereg értelmét csupán a 19. század derekától adatolták. Nyilvánvaló pedig, hogy igen régi tárgyat és fogalmat jelöl, s legalább a középkorig visszanyúlik.

A tergenye szó elsősorban az Alföldön ismert, míg a Duna–Tisza közén a szamárnyereg elnevezést használják. Az eszközt maguk a juhászok vagy faragó emberek készítették. Erre akasztották a juhászok (néha a kondások) a legfontosabb felszerelési tárgyaikat, a szolgafát, bográcsot, csobánt (fa vizesedény). Az élelmiszereket átalvetőben vagy tömlőben tették rá, valamint ruházatuk elengedhetetlen darabjait, köztük a szűrt vagy a subát. Az így felpakolt állatot tergenyés szamárnak vagy gúnyás szamárnak mondták. A juhász felülhetett a szűrrel vagy bundával letakart teher mögé, a szamár farára. A tergenye tehát nem nyereg.

A fejősjuhászat elterjedése előtt az Alföldön egy-egy pásztornak 3–5 teherhordó szamara is volt. – Szerkezetileg az ún. parthus-nyeregből alakult ki. A Balkánon – bár ott a törökök (a parthus-nyereg helyett) lovaglásra – a türk, azaz a nyeregdeszkás nyerget terjesztették el, a nép azonban a terhek szállítására, szamarak, öszvérek málházására, sőt ezeknek az állatoknak a lovaglására is, a mai napig megtartották a törökök előtti nyeregformát, a tergenyek alakjában. Magyar területre is a Balkánról származott át – már a középkorban, a 13. sz. előtt –, de formája kicsit módosult.

A tergenye legtovább a vándorló életformát űzők körében maradt fenn.

A tergenye szó jelentése.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
Kép: www.pointernet.pds.hu

pekmez

2010.10.06. 09:00

A pekmez hangzásilag is törökös és származásilag is, de attól még nem tévesztendő össze a törökmézzel. Mindkettő édesség, de amíg a törökméz ma is kedvelt búcsús portéka, a peszmeg (nevében) mára sok helyen sajnos a lekvár megfelelőjévé silányult.

A lényeg:
Főzéssel besűrített szőlőmust. DK-Dunántúlon készítik magyarok, délszlávok és németek egyaránt.

A mustot a tűzhelyen főzik, térfogatának ötödére, hatodára sűrítik, s végül sütőtökdarabokat tesznek bele. A kész pekmez híg lekvárszerű halmazállapotú, cserépfazékban teszik el. Lekvárszerűen, kenyérrel mártogatva fogyasztják. Mintájára főként a németek bodza- és cukorrépa-pekmezt is készítettek. A pekmez régi kedvelt török édesség, a szőlőlé ilyen formában való fogyasztását az iszlám nem tiltja.

A szó és a készítmény DK-Európában az oszmán hódoltság nyomán terjedt el. A magyarok valószínűleg közvetlenül a törököktől tanulták, neve nálunk hangátvetéssel peszmeggé alakult. Színe és íze nyomán népetimológiával méz, szőlőméz, mustméznek is nevezték. Készítése a teljes gyümölcsből való lekvárfőzés kiterjedésével, az olcsó répacukor elterjedésével párhuzamosan jelentősen visszaszorult. 

A pekmez szó jelentése és eredete.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

pesztra

2010.09.29. 09:00

Hosszú időn keresztül nem találkoztam ezzel a szóval. Aztán egyszer csak valaki elszólta magát előttem, hogy pesztrára bízta a gyermekeit, és hirtlen feje tetejéra állt a világ, mert egyrészt nagyon megörvendeztetett, másrészt viszont nem bírtam felfogni, hogy az emberek miért használják sokszor a sokkal hosszabb és kiejhetetlenebb babysittert a pesztra helyett. Én mindenképp a pesztrára szavazok.

A lényeg:
A pesztra szegény családból való 12–14 éves kislány. Legfőbb feladata a gyerekgondozás volt.

Elsősorban gazdák, urak alkalmazták vagy ott volt rá szükség, ahol az anya betegeskedett, esetleg nagyon elfoglalt volt. Munkája a kisgyermek gondozása, öltöztetése, etetése volt. Néha a gyermekruhákat is ő mosta. Kb. 4 éves korig fogadtak a kisgyermek mellé pesztrát. A pesztra járandósága nagyon csekély volt, tulajdonképpen az eltartásért s egy-két ajándékért, ruhadarabért szolgált.

A pesztra szó mai napig használatos a köznyelvben, ennek megfelelően jelentése folyamatosan hozzásímult az kor szokásaihoz és igényeihez, vagyis nem csak a tehetősek veszik igénybe és nem feltétlenül fiatal lányokat kérnek fel.

- Jaj, de szerencsétlen vagyok, jaj a lábam szakadt volna le, hogy gyalog bemöntem ezér e - sírta. - Úgy gondoltam, kis csikót vesz az ember, az osztán megnyől, lesz nekem kis pesztra a gyerek mellé. De nem ér semmit, semmit se ér ez a hasos. Így megvert engem az Isten.
Móricz Zsigmond. Árvácska


Eredete: valószínüleg déli szláv, közelebbről szlovén jövevényszó (pêstrnja).  Jelentése eredetileg gyermekgondozó nő. A szó a szláv pest gondoz, nevel ige származéka.

A szó elsősorban nyelvjárásainkban él, de a köznyelv is ismeri. 

A pesztra szó jelentése és eredete.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Zaicz G. Etimológiai szótár

bigézés

2010.09.22. 09:00

Annak tükrében, hogy a bigézés egy népi csoportos sportjátéknak a neve, elég megütközően hangzik ha azt mondom, hogy legény koromban mi így mondtuk a csajozásnak. Nyugalom, a kettő két külön műsor.

Ütőfával röptető csoportos sportjáték. Pontszerző versenyjáték.

Nagy elterjedettségére vall sokféle elnevezése passzív játékeszközéről (bige, pige, pike, brige, brincka, peca, pilincka, pilincke, dólé) egy 10–12 cm hosszú, 2–3 cm átmérőjű keményfa pecekről, amelyet mindkét végén meghegyeztek. Ütője (aktív játékeszköze) a kánfa, kámpa, kámba, verő, kampaverő, bigeütő, bigefa, levater, levatta, egy 60–70 cm hosszú léc vagy husáng.

A játékosok igyekeznek a földön fekvő bigét hegyre ütéssel felütni, majd a levegőben elütni. Lépésben számolják, hogy ki tudja messzebbre röpíteni. A bigéző igyekszik egymás után minél többször játékban maradni, ezért a felütött bigét oldalütéssel el kell találnia, különben „lesül”, át kell adnia az ütést társának. Az ütő játékost pöcköléssel jelölik ki.
A bigézést megkezdő játékos egy kis földbe ásott lyukra fekteti a bigét, majd ütőbotjával a lyukból kipöcköli, utána botját maga mellé fekteti. Ha ellenfele elkapta röptében a bigét, vagy a lefektetett ütőfát a bige ráhajintásával eltalálta, ő lesz az első ütő. A játéknak több változata van (bigézés lyukra, körre). A nyerő pontok beszorozhatók, ha az ütő játékos a levegőben ütögetéssel többször megtáncoltatja, majd ezután üti el a bigét. Van olyan változat is, hogy megegyezés szerint minden ütő háromszor üthet. Ezt latin szavakkal is kifejezik: „szemel, hisz, ter”.

A bige származékszó, melynek alapszava önállóan nem adatolható. A szótő ismeretlen eredetű. Az argóban használatos lány jelentésű bige szóval való kapcsolata nincs tisztázva.

A bigézés szó jelentése.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Zaicz G. Etimológiai szótár
Kép:
Magyar Néprajzi Lexikon

Szolgálati közlemény

2010.09.18. 13:02

Drága Látogató!

Legyél leshatáron, mert annyira jó hírekkel szolgálok ma, hogy előre láthatóan 10-15%-ot fognak erősödni a blog részvényei, (a következő kereskedési napon).

Felhívom becses figyelmed, hogy a héten kicsit újraértelmeztem a cimkefelhő értelmét blogom esetében és úgy határoztam, hogy kiegészítem egy új opcióval. Ugye voltál már olyan helyzetben, hogy szinte elmeháborúba kergetett egy szó, de sehogy sem akart az eszedbe érkezni? Ennek vége! Ezennel életbe lépett a betűrendi sorolás!!! Megtalálható oldalt, a Cimkék doboz elején.

Más. Egy kicsit frissítettem a Naptárium kinézetén. Ha kedvet kapsz hozzá és hasonlót szeretnél, bökj ide.

Egyúttal kiderült, hogy a kontárkodásom folytán megsérült a sablonom kódja és InternetExplorer-ben a blog világvége hangulatot árasztott. Ennek is vége, de sajnos a blog ettől még nem működik göröngymentesen ebben a böngészőben. Úgyhogy minden mást ajánlok, csak ne IE.

minden jót
cámpuszmadár

humbug

2010.09.15. 09:00

Gyerekkoromban jóval gyakrabban hallottam, mint manapság. Semmi kétség, hogy ebből a korból származó élményeimben leginkább Münchausen báró alakjához fűződik a humbug, mint intézmény.

Lényegében a sokkal szigorúbb hangzású kamu szoríthatta ki ennyire a hétköznapokból.

Jelentése: csalás, szélhámosság vagy mesebeszéd.

Angol jövevényszó, mely valószínüleg német közvetítéssel került nyelvünkbe a 19 sz. derekán. Angol humbug: szélhámosság, ámítás, a németben is ugyanezzel a jelentéssel bír.

Az angol szó tisztázatlan eredetű, esetleg összetett szó, melynek előtagja a hum - szemfényvesztés, átejtés, utótagja pedig a régi nyelvi bug - kisértet, rémkép.

Megfelelői megtalálhatók számos más nyelvben: francia humbug, cseh humbuk, lengyel humbug. Humbuk változata magyar nyelvterületen is használatos.

Szavunk a bizalmas nyelvhasználathoz tartozik.

Látod pedig, öreg, nagy áldozatra szánom el magamat, hogy ezt megteszem a kedvedért. Mert ha egyszer még az emberlakta világba visszakerülök, s ott téged bemutathatlak, térdig a kristályba beleszorulva, ezzel minden ember előtt ad hominem be lesz bizonyítva, hogy mindaz igaz, amit elbeszélek, hogy te valóságos özönvíz előtti ember vagy; mert hisz a lábad most is benne van az özönvíz előtti kristályban. De ha azt leverem róla, azt fogja mondani az a sok tudós szkeptikus odakünn, hogy humbug, barnumság az egész mesém, s nekem semmi tanúbizonyságom nem marad, hogy ti csakugyan a pliocén korszakábul származtatok ide, s hogy eszerint az én feleségem a legrégibb nemes kisasszony a földön, s hogy amit ti el fogtok beszélni az özönvíz előtti világ állapotjáról, az valósággal a Pentateuch előtti időknek leghitelesebb története.
Jókai Mór. Egész az északi pólusig

Az előbbi idézetben a barnumság a humbug szinonímájaként szerepel. A rövid magyarázat egy cirkusztörténeti leírásból származik.

A századfordulón Phineas Barnum (1810–1891) mint a humbug királya vált híressé-hírhedtté, gigantikus reklámhadjárataiban a leggátlástalanabb hazugságokat is felvonultatta, de ő maga soha nem dolgozott artistaként, a művészeti irányítás James Bailey feladata volt. A katonai fegyelemmel megszervezett hatalmas vállalkozás (1000 fő körüli alkalmazottról, legalább 280 lóról szólnak a híradások) különvonatán, a pesti fellépéssorozat után az ország nagyvárosait is végigjárta, legfeljebb két napot töltve egy-egy helyen.

A humbug szó jelentése és eredete.
Forrás: Zaicz G. Etimológiai szótár
Kép: John Neville. Munchasen báró kalandjai c. film plakátjáról

patvar

2010.09.08. 09:00

1. a nép körében a vita, veszekedés, civódás, pereskedés kifejezésére szolgál. Elterjedt perpatvar  néven is. Régi jogunk patvarkodásnak a konok perlekedést nevezte, amikor valaki álnokul vagy csalárd módon indított pert az ellenfél vagy a bíróság bosszantására, vagy olyan indítványt tett a bíróság előtt, amely kizárólag a per elhúzására irányult. Büntetése bírság volt. Patvaristának a megyei vezető állású tisztviselő vagy az ügyvéd mellett működő gyakornokot, az ügyvédbojtárt nevezték.

2. Átok- és szitokszó; pl. „eredj a patvarba”, „üsse meg a patvar”.

3. Rágalmazás értelmében is használják, pl. „patvarkodik”.

A Pallas nagylexikon leírása szerint: szláv kölcsönszó, melyet átok- és szitokszó gyanánt a fene és ördög szavakkal rokon értelemben használ sok helyütt a magyar nép.

– Vigye a patvar, inkább fizetek helyette, csak ne halljam, hogy más dicsekszik azzal, amit adott.
Jókai Mór. Felfordult világ

A perpatvar szó jelentése és származása.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
, Pallas nagy lexikona

kösöntyű

2010.09.01. 09:00

1. A melltű egyik fajtája. 

melltű
a mell-, ill. derékrészen elhelyezett női ruhadarabok összeerősítésére szolgáló fémtű, amely többnyire rögzíthetően záródik, vízszintes fekvésben. Külső felére fém és más anyagú díszítményeket forrasztanak. A magyar népviseletben nem hagyományos. Jellegzetesebb Ny-Európában. A 19–20. sz. fordulóján a korábbi élővirág-díszeket váltja fel, ill. egészíti ki az országszerte elterjedt, pár cm-es díszű bazári bross. Általában a vállkendő összetűzésére szolgál. – Különös mell-ékszer, inkább önállósult kapocsnak tekinthető a mellboglár, melyet Erdélyben a királyföldi szászok viseltek és Heftelnek neveztek. Szalagon a nyakukba akasztva hordták ezeket a brassói ötvösművű ezüst vagy sárgaréz, 10–15 cm átmérőjű cifra félgömböket. A 17. sz. óta Nagyszeben és Brassó környékén városi nők is viselték. A 19. sz. második felében kösöntyű néven elterjedt a hétfalusi csángók körében is.


2. A 14. sz. vége óta ismert elnevezés többféle ékszer és öltözetdísz (nyaklánc, karkötő, csat) megjelölésére, ’felfüggesztett, felakasztott (dísz)’ jelentéssel. 

Úgy félek, hogy ezt a homályos, ódon,

vén bánatot egy éjjel elveszítem,
és véle együtt életem s a szívem,
a szívem is, és megvigasztalódom.

S csodálkozom a fáradt, furcsa szókon,
melyek belőle ömlöttek szelíden,
szájam haragra többé nem feszítem

vérezve, átkozódva és vívódón.

De nézem a sírókat és a könnyük,
és gyászolom elvesztett bánatom,
ezt a nehéz és babonás kösöntyűt.
Kosztolányi Dezső. Kösöntyű


A kösöntyű szó jelentése.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

süti beállítások módosítása