A szó a szláv samostrĕlъ szóból származik, aminek jelentése körülbelül: önmagától, azaz önműködően lövő (fegyver). (Lásd például az orosz самострелий (számosztrelij) alakot.) A szó alaki egybeesése a szám, szer, szerszám és íj szavainkkal véletlen, így a…

Ki ne ismerné a mondást, hogy röhög mint a fakutya? Magam is meglepődtem, hogy gazdag, tájegységenként változó jelentése ellenére, ma leginkább egy érthetetlen jelentésű szólásmondásban él. Hogy ki, mikor és pontosan miről gondolta, hogy a fakutya a röhögésre emlékeztet,…

Lónak vagy csikónak árkánnyal való kifogása a ménesből.Árkány:kb. 8–14 m hosszú, korábban lószőrből és kenderből, majd csak kederkócból font ujjnyi vastag kötél, melynek saját anyagából vagy fémből karika van a végén. Az alföldi pusztai legelőkön a gulyák és…

A billenő palókához hasonlóan a fiatal lovak és szarvasmarhák szopásgátlásának, tehát elválasztásának eszköze.Legegyszerűbb formája az, amikor megnyúzott sündisznó bőrét kötik fel az állat orrára. Készítették szögekkel kivert bőrdarabból, kovácsmunkaként…

A magyar gyermekek játékául használt nádi hegedű, a kukoricahegedű és a kóróhegedű, amely utóbbi a keleti nyárshegedűk kifejlődését megelőző egyik kezdetleges állapotot tükrözi. A hegedű szavunk lehetséges, hogy "hej" (hejgetős) indulatszavunkból származik; ebben…

A téli rakományból kisebb mennyiségű széna vagy szalma kitépésére alkalmas horog kb. 1,5 méteres nyéllel.Neve a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén vonyigó és számos alakváltozata; északon és a Tiszántúlon kampó, gamó, gágó, szénahúzó, szalmahúzó; a Körös…

Létezik egy elnevezés, a Meerschaum, amit az amerikaiak a kukorica pipára mondanak. Mi nem erről beszélünk, hanem a tajték Meerschaum pipáról. A monda szerint a tajtékpipa Magyarországról indult el világkörüli hódító útjára. A történet szerint, egy ügyes kezű budai cipész,…

Kerek vagy ovális, félgömbölyű, ill. lefelé fordított csonka kúp alakú, igen sok méretben készülő kosártípus. A kétfülű kosarak elnevezése igen változatos. Véka a neve a Dunántúl nagy részén, silinga a Ny-Dunántúlon, körbec néven ismeretes Zalában, Baranyában német…

Egyszerűbb példányait parasztok, falusi barkácsolók készítették. Legrégibb ismert változata a 19. sz. elejéről négy lábon álló deszka vályú, amelyben a szénát egy lábbal, madzaggal működtethető fa szerkezet szorította le, kis gereblye tolta előre s a vályú elején…

A tilinkó (tilinka, csilinka) egyszerű szerkezetű ajaksípos fúvós hangszer. Nem más, mint egy mindkét végén nyitott cső, hanglyukak nélkül. A népi furulyához képest finomabb minőségű anyagból, leginkább puszpángból, bodza-, gyertyánfából, vagy nádból készül. Általában…