szerecsen

2009.03.20. 12:07

Noha manapság még ismerősnek cseng, érdekes a szónak az eredete és a használati köre. A szó a szaracén megnevezésből ered, amelyet először Ammianus Marcellinus alkalmazta Boldog-Arábia népére. Példáját követve a keresztény irók, a középkorban e néven az arabokat, majd az összes iszlám hitű népeket értették. A szó eredete kétes, rendesen az arab sarki (keleti) szótól származtatják.

Szerecsen, a középkor magyarjainál eredetileg az arab és bolgár mohammedánok neve.

Szerecsen helynévvel már a XIII. sz. elején találkozunk Fejér, Baranya, Pest, Veszprém s utóbb Sopron vármegyékben s a váradi Regestrum szerint laktak szerecsenek a Nyírségen is.

Thuróczy (Krón. II. rész. 22. fej.) általában véve az iszmaelitákat hivja szerecseneknek, sőt 1233. II. András maga is szerecseneket, v. iszmaelitákat említ (Fejér, Cod. Dipl. III. k. 319.). A törvényhozás már Szt. István és Kálmán idejében is foglalkozott velük.
Szerecsen mint személynév szerepel már 1165-1269. is.


Szerecsen más értelemben az afrikai néger és a spanyolországi mórok neve.

Használata szövegkörnyezetben: "szerecsent mosdat" - hiábavaló próbálkozás egy hiba helyrehozására, ill. helységnevekben: Szerecseny

Forrás: Pallas Nagylexikon, Magyar Értelmező Kéziszótár
 

A bejegyzés trackback címe:

https://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr961018839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.