nádi hegedű

2009.07.17. 08:00

A magyar gyermekek játékául használt nádi hegedű, a kukoricahegedű és a kóróhegedű, amely utóbbi a keleti nyárshegedűk kifejlődését megelőző egyik kezdetleges állapotot tükrözi.

A hegedű szavunk lehetséges, hogy "hej" (hejgetős) indulatszavunkból származik; ebben a formában csak a XVI-XVII. századtól használják, addig a "hegedűs" szó leginkább énekmondót jelentett. Erdélyben a hegedűt mozsika vagy muzsika, a csángó-magyaroknál pedig cinige néven ismerték.
Kiszely István: A magyar nép õstörténete

Ciroknádból vagy kukoricaszárból készülő, hegedűalakra formált hangadó játékszer. Készítéséhez két darab kétízes szárdarab szükséges; egyikből készül a hegedűtest, másikból a vonó. Mindkét darab egyik felét úgy alakítják, hogy a vonó, ill. a hegedű húrjai megmaradjanak. A húrokat pecekkel feszítik ki. Két félkörívben hajlított cirokhúrból elkészítik a kiszélesített hegedűtest formát. Néha a hegedű fejére kulcsokat is faragnak.

 

A nádi hegedű szó jelentése és eredete.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon – N. Bartha Károly: Játék (A magyarság néprajza, IV., Bp., 1941–43).
Kép: Kukoricaszárból készült játékhegedű (MNL)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr51224080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.