kopja

2009.11.17. 09:00

2-2,5 méter hosszú döfőfegyver, amelyet a magyar csapatok a 17. század végéig használtak. A lovassági kopja nyele a 12. századtól hosszú, masszív fanyél, míg a gyalogosoké karcsúbb és rövidebb volt. A kopjanyelek a késő középkorban vastagodtak meg. A 13-14. században Magyarországon széles körben használtak univerzális kopjatípusokat. Hosszuk valamivel nagyobb volt az embermagasságnál. A legáltalánosabban használt kopjacsúcsok közé tartoztak a lapos vagy enyhén megvastagodó lapforma, mely jól elkülönült a köpűtől. A középkorban igen elterjedt volt a háromszög alakú kopjacsúcs. A 13-14. század folyamán ezek karcsúbbá váltak. A szepesmindszenti falképen ábrázolt kopja hosszú rúdja csigavonalban zöld-fehér színben van festve. Ebben az időben a kopjaábrázolások nagyrésze a kopjacsúcs alatt függő zászlót mutat.

A kopja különleges változatait használták a középkor során oly népszerű lovagi tornák fegyvereként, melyek akár 6,5m hosszak is voltak. 

Eredete: szláv jövevényszó, óegyhűzi szláv kopije, horvát-szerb koplje, kopje, szlovák kopija, orosz kopjo. Mindezek értelme azonos a magyaréval.

Kopja volt a század elején tiszántúli suhancok játéka is, ezzel kisebb madarakat is célba vehettek. Kb. 20 cm hosszú, 2 cm átmérőjű vessződarab, amelynek egyik végébe szeget ütnek, a másik végét egymásra merőlegesen behasítják s megfelelően összehajtott papírból négy szárnyat illesztenek a hasítékba.

Kopjafa
Székelyföldön, Kalotaszegen, de az Alföld több helyén is (pl. Fülöpszállás, Albertirsa, Monor stb.) elterjedt, amely egyes vélemények szerint – legalábbis Székelyföldön – a kopjás temetés emlékét őrzi. (A hódoltság kori törők temetők elterjedt sírjele volt a halott mellé szúrt dzsida.) Meglétére már hódoltság kori források is utalnak. Faragása és díszítésmódja a guzsalyéhoz hasonló: karcsú testét mind a négy oldalán egyformán vésett mértanias elemek díszítik. Gyakran festették is. Általában nincs „homloka”, így felirata sem; többnyire csak a halál évét vésték rá. Csúcsa általában virág, gömb, buzogány, láng, szív stb. díszekben végződik, amely néhol a halott nemének megkülönböztetésére is szolgált. Erdély sok helyén – pl. Háromszékben – gombfának nevezik, ugyanitt a lábfát nevezték kopjafának is, így a kopjafa már nemcsak ehhez az altípushoz kapcsolódik.

A kopja szó jelentése:
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon: Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933). Wikipédia
Képek: Magyar Néprajzi Lexikon (2., 3.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr201310683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Klassz blog! Tetszik.
Nekem ami a kopjáról eszembe jut, az a kopejka (kopjácska), melynek hátoldalán az első veretése idején kopjás vitéz volt. Ha igaz.
Nagyon jó kis cikk! Kötözködhetek?
Elolvastam Götz László Keleten kél a Nap c. remekét. Ajánlom Nektek is figyelmetekbe, ugyanis a szó eredete valószínűleg egyáltalán nem szláv. Az a valószínűbb, hogy a szláv vette át innen. Kívülről nem tudom idézni sajna, de dereng, hogy a kopja szót (a gyökét) a szumérben is meg lehet már találni Deimel szótára szerint... tessék segíteni, hogy átlépjünk végre az agymosott XIX. századi törielméleteken...
Kedves aresz, tudtam, hogy előbb utóbb felvetődik itt egy ilyen kérdés.

Egyrészt én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy ténylegesen hozzá tudjak járulni ahhoz, hogy átlépjünk bármilyen gátat, másrészt személyesen nem találkoztam semmilyen hivatkozással ami akár elvi szinten is felvetné a sumér eredetét ennek a szónak.

Nem titok, hogy én nem vagyok szakavatott nyelvész, ebből kifolyólag nem tudok megkérdőjelezni sem tényeket, sem felvetéseket. Az amit meg tudok tenni, az az, hogy feltűntetem mint lehetséges vagy vitás eredetlehetőséget.

Ahhoz, hogy lásd milyen a hozzáállásom az ilyen kérdésekben, kérlek lesd meg, hogy a putri szócikkben az szó eredete fejezetet.

Ha lehetőségem lesz Götz László könyvet kézbe venni, beleolvasni és érdekesnek találom ezt a felvetést, természetesen itt is megemlítem.

Köszönöm.
@cámpuszmadár: kicsit alulmenedzselték az MTA elnöke által megnyitott magyar eredetet előadó napot. Vagy csak én tájékozódtam alul. Minden esetre úgy tűnik, az MTA is átlépett valamit. Sajnos cikket nem találtam, az esemény mostanában volt (vagy lesz...:S)

Nekem nem éri meg még egyszer végigböngészni Götz uram könyvét, mert a tanulságokat leszűrtem (nyugdíjban szánok rá időt), de ismét ajánlom szíves figyelmedbe :)

Ami meg a szavakat illeti... elgondolkodtatott, hogy mi hal ki előbb, mert úgy tűnik, ha pl. a menedzsment szó helyett a kopját, guzsalyt vagy a rokkát használnánk, nem lennénk magunk is ilyen lejtőn...
egyébként azt hiszem, tudok segíteni blogügyben... ha nem tart kend (vagy az animációban a lófő) ehhez túl gorombának :)
@aresz800117:
ide írj kérlek, ezügyben:
campuszmadar(kukac)gmail(pont)com
Szeretnék egy általánosan elterjedt tévedést kiigazítani. Ti. a kopjafa elnevezés hibásan terjedt el mint általános megnevezése a protestáns sírfáknak. A szakirodalomban leginkább kopjafának nevezett faragott oszlop népi neve tulajdonképpen mindenhol "gombfa", vagy "gombosfa". A kevésbé faragott vésett díszítésűé pedig "fejfa" vagy "fűtől való fa" esetleg "sökfa".
Ha szeretne valaki kopjafát látni jöjjön Háromszékre (Kovászna megye, Románia)! De nem az Erdővidékhez tartozó falvakat (itt gombosfák vannak) kell felkeresni, mert az nem tartozik a történelmi Háromszékhez, viszonylag későn csatolták hozzá, hanem a Sepsiszentgyörgy és Kovászna közötti falvakat kell felkeresni. Itt vannak azok az alacsony, vékony, párosan a sír két végébe felállított rudak melyek népi megnevezése a kopjafa (és nem lábfa). Ezek elnevezése ment át tévesen más protestáns sírfákra.

Errefelé egyébként a házcsúcsnyársaknak is kopjafa a neve. És valószínű, hogy nem véletlen a formai hasonlóság sem.
Ugyanis a sír köztudottan a halott háza.