nünüke

2010.07.21. 09:00

Pár évvel ezelőtt az egyik ismerősöm nekimerevedve taglalta a Kőröshegyi völgyhíd létjogosultságát, jobban mondva magából kikelve próbálta visszaszívni az állam begyébe a már rég elszórt krajcárokat. Ő akkor a nünükéből, a szerencsétlen rovarból csinált bűnbakot, ugyanis szerinte a megvédésükre kellett művészkedni az állam pénzén. Ekkor kerültem beszélőviszonyba ezzel a szóval.
Visszatérve az előző gondolatra, a nünükefélék valóban védettek, viszont tudtommal semmi közük az építkezéshez, virágnyelven fogalmazva, "nem ők adták ki az építkezési engedélyt".

Meloé proscarabaeus (közönséges nünüke)

A Különlábtőizű bogarak (Heteromera) alrendjébe, a Hólyaghúzók családjába tartozó bogár. Testalkata hosszas tojásdad; hossza 12-32 mm. Színe fekete, kékes vagy ibolyaszínű fénnyel. Feje aránylag nagy, háromszögalakú; csápjai gyöngyfüzérszerűek. Szárnyfedelei igen rövidek, alig fedik félig a potrohot, alattuk röpülésre való igazi szárny nincs. A potroh feltünő nagy - különösen a nősténynél - vastag, lágy. Megfogva a bogarat, láibzületei közül sárga, olajszerű, a bőrön hólyagot húzó nedvet bocsát. Fejlődésa közben ún. túlátalakuláson (hypermetamorphosis) megy keresztül. A lárvák 2-3 mm. hosszúak, sárgák és a virágokra tojt petékből kikelve, méhekre leskelődnek. A méhek szőrözetébe kapaszkodva, a méhkaptárba kerülnek. A teljes kifejlődésig ott élnek, a fiasítást - első sorban az éppen letojt méhpetét - és a mézet fogyasztják. A fejlett bogár ártatlan, a füszálak között él és igen közönséges.

A veszettség gyógyítására már a 16. századtól vannak adataink. 1570-ben a veszett kutya által megmart embereknek három-három kőrisbogarat kellett megenniük. 1792-ben a veszettség gyógyító receptje a következő: Különféle megszárított füvet porrá törve össze kellett keverni az Úrnap előtti lerázott, megszárított és megtört kőrisbogár, valamint isten tehénkéje (nünüke) porával, majd ezt be kell adni pálinkával a megmart személynek. A veszettséggyanús állatokat füstpróbával választották ki. Amelyik állat a zabszalma és az említett por füstjét nagyon szagolgatja, „az a barom gyanús” (Magyary-Kossa Gy. 1929–31: 207–211, 359–363).

Magyar Néprajz II. Gazdálkodás - Kutya- és macskatartás

Nevének eredete: belső nylevi fejlemény. Az azonos Isten ünükéje (tulajdonképpen "Isten tehénkéje", "Isten borjacskája") szókapcsolatból keletkezett. Az ünüke a tehén jelentésű ünő főnév -ke kicsinyítőképzős alakja. A szó, a szóhatár altolódásával, majd a második tag önállósulásával keletkezett. A névadást a nagy testű bogár esetlen alakja és nehézkes mozgása magyarázza.

Az argóban még női nemi szerv jelentéssel is használatos.

A nünüke szó jelentése és erdete.
Forrás: Zaicz G. Etimológiai szótár, Révai lexikon
Kép: Brahm. Az állatok világa

A bejegyzés trackback címe:

https://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr312070109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

én egy leiterjakabra emlékszem a bodobács román nevének magyarra fordítása kapcsán. ott is talán isten tehenének fordították a suszterbogarat.
Szinte minden szócikknél tovább lehet menni egy szó kapcsán egy másik irányba. Ezért is szeretem ;)
ja, olyan, mint a viccmesélés. egyikből jön a másik.
Nagyon tetszik az oldal! Örülök, hogy idetaláltam! :)) Gratulálok hozzá!
Edit