kótyavetye

Kótyavetye rögtönzött árverés, főképp hadizsákmány értékesítése, ahol a kínált portéka rendszerint olcsón, áron alul kelt el.

Eredete: délszláv. A horvát-szerb ko oće véce (dati)? – ki akar többet (adni)? – szószerkezet alapján jött létre és a népetimológia útján épült be nyelvünkbe .

Déli (államokbeli) rabszolga-kótyavetye, Theodore R. Davis rajza alapján

 A vásárütés után következett a másik vásár, a kótyavetye: a zsákmányt és rabokat dobra verték. A besöpört pénzből előbb az elesettek és sebesültek részét, valamint rabjaik váltságdíját szakították ki, a maradékot pedig „kardra osztották”: fővitéz és közvitéz egyforma részt kapott. Vagyis: rend volt a kótyavetyén.

 Miután a vásárosokat, mint a pihés ludakat, alaposan megkoppasztották, a nyereséggel, meg a rabul hozott török és zsidó kereskedőkkel biztos helyre vonultak. Rabul csak olyanokat hoztak magukkal, akiktől érdemes sarcot várhattak. Erre aztán megkezdődött a kótyavetye. A vitézek megválasztották a kótyavetyéseket, akiktől esküt vettek, hogy igazságosan kótyavetyéznek. A kótyavetyések minden nyereséget összeszedtek. Még a katonák zsebeit is átkutatták, hogy senki semmit el ne rejthessen. Aztán az egész zsákmányt kótyavetyére, vagyis dobra vetették. A kótyavetyében rendesen csak azok vehettek részt, akik a sereghez valók voltak. Néha azonban idegen vitézeknek is megengedték, hogy a kótyavetyén egyet-mást vehessenek. Olyan kótyavetye is akadt, amiben a király megbízottja is részt vett, hogy részére szép lovakat, vagy más ritkaságot vásároljon. A kótyavetyén befolyt pénzt és el nem kelt portékát a kótyavetyések pontosan összeszámították. Az egészből legelőször az elesettek és a sebesültek részét szakították ki. Aztán a török fogságban sínlődő magyar vitézeknek, majd a papjuknak, az iskolának és a szegényháznak (ispotálynak) juttattak egy-egy részt. Ami ezentúl megmaradt, azt kardra osztották. Mindenki, tiszt és közvitéz egyforma részt kapott.
Takács Sándor: Bajvívó magyarok

A kótyavetye szó jelentése és eredete:
Forrrás: Bogdán István: Régi magyar mesterségek, Zaicz Gábor. Etimológiai szótár

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.