az esztendőnek tizenkét hava

Fokozhattam volna azzal, hogy az esztendőnek egy tucat haváról írok, de nem akartam teljesen érthetetlenné tenni a címet. Szóval...

 A „hónap” szó a „Hold” és „nap” szavak összerántásából alakult ki. A hónapok Augustus császár uralkodása alatt nyerték el ma is használatos elnevezésüket. A Július a Quintilist (quinque - öt), az Augusztus pedig a Sextilis (sex – hat) elnevezést váltotta fel. A római naptár 10 hónapot (304 nap) tartalmazott és 61 nap pedig a telet jelölte. Később ezt is felosztották két hónapra, Januárra és Februárra, melyeket betettek az év elejére.

Január (korábban Januárius): Janus római isten nevéből alakult ki, az év első hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony, Nagyboldogasszony hava.
Egyéb elnevezések: Télhó, Fergeteg hava.

Február (korábban Februárius): A Februa (egyes források szerint Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: Böjt előhava, Böjtelő hava. Egyéb elnevezések: Télutó, Jégbontó hava.

Március: Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt más hava vagy Böjtmás hava. Egyéb elnevezések: Tavaszelő, Kikelet hava.

Április: A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák. Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava. Egyéb elnevezések: Tavaszhó, Szelek hava.

Május: Maia római istennőről nevezték el (termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Egyéb elnevezések: Tavaszutó, Ígéret hava.Június: Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava. Egyéb elnevezések: Napisten hava.

Július: Julius Caesarról nevezték el, mivel ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták. Egyéb elnevezések: Nyárhó, Áldás hava.

Augusztus: Augustus Caesar római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava. Egyéb elnevezések: Nyárutó, Új kenyér hava.

Szeptember: a latin septem (hét) számnévből ered az elnevezése. Az év kilencedik hónapja, 30 napos. Régi magyar elnevezése: Szt. Mihály hava. Egyéb elnevezések: Őszelő, Földanya hava.

Október: a latin octo (nyolc) szóból származik, mivel a római naptárban a nyolcadik hónap volt. Ma már a tizedik és 31 napos. Régi magyar neve: Mindszent hava. Egyéb elnevezések: Őszhó, Magvető hava. 

November: az ugyancsak latin novem (kilenc) szóból alakult ki. Az év tizenegyedik hónapja és 30 napos. Régi magyar neve: Szent András hava. Egyéb elnevezések: Őszutó, Enyészet hava.

December: A latin decem (tíz) szóból származik. A római naptárban a tizedik hónap volt, ma már az év tizenkettedik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Karácsony hava. Egyéb elnevezések: Télelő, Álom hava.

Forrás: Wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.