fertálymester

Mi vagy ki lehet az az ember, aki ilyen díszes megnevezéssel büszkélkedhet, mint a fertálymester vagy a fertálykapitány?

Az É- és Ny-mo.-i szabad királyi és mezővárosokban általános rendészeti (különösen tűzrendészeti) és közbiztonsági feladatokkal megbízott tisztségviselő, akit évente a városrész rangos polgárai közül választottak. A városi tanács és a városrész között közvetített, s munkájáért fizetséget általában nem kapott (nobile officium). Eredetét tekintve valószínű, hogy a német jogú városi törvényeket tükröző területbeosztásban már a 16. sz.-ban működtek: városnegyedmester-viertelmeister, tizenkettedmester-rottmeister. A fertálymester magyar többségű városokban a 18. sz.-ban lett általános. A fertálymester nevében és jelentésében is kiszorította az alföldi és erdélyi területeken általános tizedes (decurio) feltehetően magyar eredetű tisztségét, bár tartalmában a két tevékenységkör nem azonos.

A fertálymester a városi közigazgatás helyenként és időnként változó munkamegosztásában különleges feladatokat is kaphatott, így az adószedés, számvevőség, üzenetközvetítés is hatáskörébe tartozhatott. Az 1848-as törvényekkel szűnt meg a fertálymesterség, azonban néhány helyen (pl. Komárom, Eger) a 20. sz. elején is a polgárrang kifejezője, de már tényleges szerep nélkül.

A fertálymesteri tisztséget két ünnepi viseletdarab jelezte: a fertálymesteri bot másfél méternyi pálca, amelyre a mindenkori fertálymester saját selyemszalagját is felkötötte. A fertálymesteri köpeny bokáig érő fekete posztó körgallér piros béléssel, nyakán fekete bársony, áll alatt ezüst csattal záródik.

Eredete: német (fertály, fertál, fertále a viertel-ből, ill. meister-ből a mester)

Fertály

1. negyed, szapu:
a) űrmérték gabona mérésére. Általában a gabonamérő, gabonaköböl negyede.
b) űrmérték bor, méz stb. mérésére (negyedakó bor). Fertálynak mondják azt a kétfülű pincében használatos faedényt is, mellyel a bort az egyik edényből a másikba merték. Másik neve a fertályos dézsa.

2. fertálytelek, negyedtelek: egy egész jobbágytelek negyedrésze, területmérték. Birtokos a negyedtelkes jobbágy. A települések egyes részeit, negyedeit is jelenthette (pl. Szilfás fertály, Alsó fertály stb.). Régebben, Budapest környékén fertály szerint számították a szőlőültetvények kiterjedését, amit máshol kapaszám, sor, járás, vagy hold szerint mértek. 1 fertály szőlő ebben az időben 800 négyszög öl volt.

3. óranegyed (három fertály öt) és évnegyed is (ez az utolsó fertály), valamint az évnegyedi bér (pénz).

4. bizonyos piaci, vásári áruadag neve is fertály. Kiskunfélegyházán a levágott, megtisztított és négy részre vágott liba egy részét fertálynak (libafertály) hívják. – 5. mint súlymérték a régi mázsa negyedét jelentette. Szentesen egy fertály 25 font. – A fertály, fertál, fertále elnevezés a német Vierteil szóból származik.

5. Mókásan vagy udvariasan "emberi ülep" megnevezésére is használják.

Forrás: Lapoda Multimédia, Nyíri Antal: A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai (Szeged, 1948); Fejezetek a magyar mérésügy történetéből (Bp., 1959)., Irod. Breznay Imre: Az egri fertálymesterségről (Eger, 1939); Csizmadia Andor: Tizedesek és fertálymesterek (Dunántúli Szle. 1942).Magyar Néprajzi Lexikon, borlexikon.blogspot.com

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.