Az eurázsiai sztyeppe állattartó népeinek enyhén bódító eszköze avagy élvezeti cikke. Kancatejből erjesztett, enyhén alkoholos, ital. Színe tejfehér, íze savanykás-édeskés, és kissé csipős ízű az erjedéskor keletkezett szénsavtól. Azt nem sikerült kideríteni, hogy mi a…

Ólommázas cserépkancsó. Emberfejű, süveges borosedény. Egyéb elnevezések: miskakancsó, miska A süveg alkotja az edény száját és a kiöntőjét, amely összenyomott és lappal fedett úgy, hogy csak kerek nyílás marad rajta. Egyetlen függőleges füle van. Jellegzetes dísze a…

Nagyobb étkezés után, kellemes társaságban kedélyesen és mértékkel borozgat.Ebéd után sokan átmentek a szalonba kávézni, de az öregek az asztalnál maradtak, és uzsonnáig kvaterkáztak.A kvaterka nyugati szláv, talán lengyel jövevényszó (kwaterka - negyedliter).  A szláv…

A fűszerezett borok alkalmi, házi borféleségek, amelyek általában növényi eredetű illatanyagok, néha borfesték hozzáadásával készülnek. Mo.-i elterjedésükben a balkáni vörösbor-kultúrának tulajdonítanak jelentőséget, ami különösen az ürmös borokra érvényes. A…

Cibere, cibre, keszőce, kiszi... Leves alapanyagaként, ételek ízesítésére és italként használt savanyú folyadék (erjesztett gabonalé). Az egész magyar népterületen századunkig ismert házi készítmény. Alapanyaga a gabonaőrlet legerjedőképesebb része, a korpa. Ahol rozsot…

A pálinka régi neve. Az latin aqua vitae (olasz aquavita, acquavite vagy francia eau-de-vie; élet vize) kifejezésből honosodott meg. A latin szókapcsolat ugyancsak pálinkát jelentett. A XVII. században leginkább bort ittak reggelire, még az asszonyok is. A következőben ez kiment a…

A krampampuli cukorral kevert, fűszerezett pálinka, melyet fogyasztás előtt rövid időre meggyújtanak. Országszerte fogyasztják a 19. század első fele óta. A selmeci hagyománykör elengedhetetlen itala. Az ital német közvetítéssel kerülhetett Magyarországra, de lehetséges eredete…