A téli rakományból kisebb mennyiségű széna vagy szalma kitépésére alkalmas horog kb. 1,5 méteres nyéllel.Neve a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén vonyigó és számos alakváltozata; északon és a Tiszántúlon kampó, gamó, gágó, szénahúzó, szalmahúzó; a Körös…

A széna betakarításának tréfás megnevezése. A székely szüret kifejezi a  szénacsinálás, takarás jelentőségét a székelyek mezőgazdaságában, s utal a munkavégzés közösségi jellegére (kaláka). A szó a 19. sz.-i magyar gazdasági irodalomból ismeretes. A székely…

Kerek vagy ovális, félgömbölyű, ill. lefelé fordított csonka kúp alakú, igen sok méretben készülő kosártípus. A kétfülű kosarak elnevezése igen változatos. Véka a neve a Dunántúl nagy részén, silinga a Ny-Dunántúlon, körbec néven ismeretes Zalában, Baranyában német…

Cibere, cibre, keszőce, kiszi... Leves alapanyagaként, ételek ízesítésére és italként használt savanyú folyadék (erjesztett gabonalé). Az egész magyar népterületen századunkig ismert házi készítmény. Alapanyaga a gabonaőrlet legerjedőképesebb része, a korpa. Ahol rozsot…

Fiastyúk csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve. A (régi) Tájszótár szerint a székelyeknél is megvan. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyúk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, a többi hat pedig annak a…

A régies – főleg a friss (tánc) – összefogódzás nélkül táncolt, gazdagon figurált formája. Erdélyben a cigányok jellegzetes táncaként cigányos dallamokra járják. A Mezőségen és Marosszéken a cigánycsárdás elnevezést a magyarok és a románok is (tigăneasca)…