Az eurázsiai sztyeppe állattartó népeinek enyhén bódító eszköze avagy élvezeti cikke. Kancatejből erjesztett, enyhén alkoholos, ital. Színe tejfehér, íze savanykás-édeskés, és kissé csipős ízű az erjedéskor keletkezett szénsavtól. Azt nem sikerült kideríteni, hogy mi a…

Amikor először gondolkodtam el a komótos kifejezésen fogalmam sem volt, hogy ebből újabb lovas bejegyzés fog születni. A szó eredetére vonatkozóan volt némi sejtésem egy régebbi, szintén lovakkal kapcsolatos szócikk kapcsán. Egyébként felnézek a pacikra, a szó minden…

A tergenye egy olyan nyereg, amely nem nyereg. Elsősorban azért, mert ellentmondás található az eszköz használati utasítása és a neve közt (lásd egyébb elnevezések). Másodsorban azért, mert eleink lovasnemzet tagjaiként nem húzták magukra az eget azzal, hogy szomárlovagként…

Juh-, ritkán sertésnyájak téglalap, néha L alaprajzú, nagy befogadóképességű, zárt, tetővel fedett építménye.Két típusa ismert: a csupán nád- vagy szalmahéjazattal ellátott tetőszerkezetből álló ún. seggenülő hodály, valamint az alacsony falu, nyeregtetős hodály. Az…

Lónak vagy csikónak árkánnyal való kifogása a ménesből.Árkány:kb. 8–14 m hosszú, korábban lószőrből és kenderből, majd csak kederkócból font ujjnyi vastag kötél, melynek saját anyagából vagy fémből karika van a végén. Az alföldi pusztai legelőkön a gulyák és…

A billenő palókához hasonlóan a fiatal lovak és szarvasmarhák szopásgátlásának, tehát elválasztásának eszköze.Legegyszerűbb formája az, amikor megnyúzott sündisznó bőrét kötik fel az állat orrára. Készítették szögekkel kivert bőrdarabból, kovácsmunkaként…

Azoknak az elnevezése, akik egyénileg vagy csoportosan (pl. valamely település) ingatlan javakat béreltek. Az árendásság fogalma a 17. sz. első harmadában alakult ki. Az árendás a tulajdonossal szerződéses (contractus) bérleti viszonyban állt. Az árendás jobbágyok rendszerint…

Kerek vagy ovális, félgömbölyű, ill. lefelé fordított csonka kúp alakú, igen sok méretben készülő kosártípus. A kétfülű kosarak elnevezése igen változatos. Véka a neve a Dunántúl nagy részén, silinga a Ny-Dunántúlon, körbec néven ismeretes Zalában, Baranyában német…

Egyszerűbb példányait parasztok, falusi barkácsolók készítették. Legrégibb ismert változata a 19. sz. elejéről négy lábon álló deszka vályú, amelyben a szénát egy lábbal, madzaggal működtethető fa szerkezet szorította le, kis gereblye tolta előre s a vályú elején…