karvaly

2011.01.26. 09:00

A karvalytőke kifejezést régóta ismertem, de csak most néztem utána, hogy pontosan mit is jelent. A nevéből következtetni lehet, hogy ezt a műfajt nem pénzügyi vegetáriánusok űzik, mert itt kéremszépen kíméletlen ragadozásról van szó, vagyis befektetések által – a tisztességestől vagy etikustól enyhén eltérő módon – szerzett nem enyhe haszonról. Nem vagyok sem tőzsde-, sem madárismerő ember, de az biztos hogy szerencsétlen karvalymadár megitélésen nem segített ez a recsegő, randa, baljós kifejezés.

A lényeg:
A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Nevezik még karvalnak, karulmadárnak, karolynak is. Egyébként a karvaly név sok tekintetben gyűjtőnév volt és a nép felfogása szerint öldöklő ragadozó madarat jelentett, csak utóbbi időben vonatkoztatták e nevet határozottan és következetesen az Accipiter nisus fajra.

Élőhelye a Kanári-szigetektől és Írországtól keletre Kamcsatkáig és Japánig terjed. Bokros, tisztásokkal tarkított erdőben, parkokban és ligetekben érzi jól magát. Magyarországon is fészkel, még Budapesten a Népligetben is megtalálható. Nem vonuló, védett, de nem veszélyeztetett faj.

A hím testhossza 28 centiméter, a tojóé 38 centiméter. Szárnya fesztávolsága 55-70 centiméter, testtömege a hímnek 110-200 gramm, a tojónak 180-350 gramm. Az öreg madarak egész felső része feketés hamuszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal és rozsdaszínű szárnyvonalakkal mintázott, melyek a hímnél élénkebb színűek, mint a tojónál. Farkán 5–6 fekete szalag látszik és hegye fehéren szegett. Szeme aranysárga, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga.

Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú állatokat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.

Látványos nászrepülést végez. Általában előző évi helyétől nem messze építi fel faágakból álló fészkét, ritkás fenyvesekben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, de az összes fiókát ritkán tudja felnevelni. A kotlás áprilisban kezdődik és 35 napig tart. A zsákmányt megkopasztva hordja az utódoknak.

Eredete: Jövevényszó. Talán török eredetű, vö. kun qïrγuly, oszmán-török kirği mindkettő karvaly jelentéssel. Ezek előzménye a török qïr szürke melléknév lehetett. A magyarba a szó qïrγuy alakban kerülhetett. A török ï a magyarban a hanggá alakult,  viszont a γ l, ly hanggá alakulása homályos. Az írásos adatokban a karvaly szó számos alakban előfordul, ami arra utal, hogy a török szó többször – esetleg honfoglalás alőtt is –  átkerült nyelvünkbe. Pl. a rómán corol a magyar szó átvétele.

És mindehhez még Károlynak is köze van, mint régi magyar személynévnek, mely szintén a török eredetű karul, karvaly madárnévből származik. Már a középkorban azonosították azonban a germán eredetű német Karl névvel, mivel ennek a latinosított Carolus formája az -us végződés nélkül hasonlóan hangzott, mint a magyar név.

Itt pedig egy zseniális, régimódi, maximálisan kontrasztos leírás olvasható ugyanerről a madárról.

A karvaly szó jelentése és eredete.
Forrás: wikipédia.hu, Zaicz G. Etimológiai szótár
Kép: Hermann Otto: A madarak hasznáról és káráról könyvéből

A bejegyzés trackback címe:

https://mondtakvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr522299205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

V.ö: Kartal Pest m-i település puszta személynévből. "kartal" török fn."sas".
Kedves posztoló!
Az önök oldala inspirált engem, hogy egy rövid tőzsdei írásomban állítsak emléket az elmúlt századokban használatos gazdasági-tőzsdei szavaknak.
tozsdemamor.blog.hu/2011/06/01/az_allamtonk_allamcsod_es_a_haszonkemlok_spekulansok
Az írásomhoz Hajdu Endre: Szómúzeum c. könyvét használtam.
A blogjuk egyébként nagyon kiváló, örömmel szokásom olvasgatni.
Tisztelettel:
tozsdemamor.blog.hu
süti beállítások módosítása