tergenye

A tergenye egy olyan nyereg, amely nem nyereg. Elsősorban azért, mert ellentmondás található az eszköz használati utasítása és a neve közt (lásd egyébb elnevezések). Másodsorban azért, mert eleink lovasnemzet tagjaiként nem húzták magukra az eget azzal, hogy szomárlovagként csücsörítettek egy málhás nyeregben.

A lényeg:
Lécekből összeállított, a favágóbak formájára emlékeztető eszköz, amelyet két szíj segítségével erősítenek fel a teherhordó szamár hátára.
Egyéb elnevezések: málhás nyereg, szamárnyereg, terhelő-nyereg

A tergenye szó története hiányosan feltárt, eredete ismeretlen. Teher, poggyász jelentését a 18. század elejétől, málhás nyereg értelmét csupán a 19. század derekától adatolták. Nyilvánvaló pedig, hogy igen régi tárgyat és fogalmat jelöl, s legalább a középkorig visszanyúlik.

A tergenye szó elsősorban az Alföldön ismert, míg a Duna–Tisza közén a szamárnyereg elnevezést használják. Az eszközt maguk a juhászok vagy faragó emberek készítették. Erre akasztották a juhászok (néha a kondások) a legfontosabb felszerelési tárgyaikat, a szolgafát, bográcsot, csobánt (fa vizesedény). Az élelmiszereket átalvetőben vagy tömlőben tették rá, valamint ruházatuk elengedhetetlen darabjait, köztük a szűrt vagy a subát. Az így felpakolt állatot tergenyés szamárnak vagy gúnyás szamárnak mondták. A juhász felülhetett a szűrrel vagy bundával letakart teher mögé, a szamár farára. A tergenye tehát nem nyereg.

A fejősjuhászat elterjedése előtt az Alföldön egy-egy pásztornak 3–5 teherhordó szamara is volt. – Szerkezetileg az ún. parthus-nyeregből alakult ki. A Balkánon – bár ott a törökök (a parthus-nyereg helyett) lovaglásra – a türk, azaz a nyeregdeszkás nyerget terjesztették el, a nép azonban a terhek szállítására, szamarak, öszvérek málházására, sőt ezeknek az állatoknak a lovaglására is, a mai napig megtartották a törökök előtti nyeregformát, a tergenyek alakjában. Magyar területre is a Balkánról származott át – már a középkorban, a 13. sz. előtt –, de formája kicsit módosult.

A tergenye legtovább a vándorló életformát űzők körében maradt fenn.

A tergenye szó jelentése.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
Kép: www.pointernet.pds.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.